Úgy látszik, fekete volt,
amire azt mondtam: fehér;
úgy látszik, rossz pap voltam én,
ki Krisztust hisz és ördögöt beszél;
úgy látszik, odavitt rossz szemem,
ahová lábam nem akart;
úgy látszik, az én nyilam ez a nyíl;
s az én kardom szívemben ez a kard.
Úgy látszik, sorsom játszik, játszik,
s az én igazam sose látszik.
Soká botorkáltam, vakon,
és senki se nyújtott kezet;
s a gazdag kinevetett;
iszonyú látni, hallani,
mit akartam és mi lett;
nem merek többé szólni, árvaság
lettem és rémület.
Semmi sincs úgy, ahogy ma látszik,
életemmel valaki játszik.
Úgy látszik, barátom, a legjobb,
még az se szeretett,
úgy látszik, ő se látta meg
igazi szívemet:
úgy látszik, vezekelni kell
egy varázsló gonoszért;
úgy látszik, rossz csoda büntet,
de miért? de miért? miért?
Úgy látszik, minden játszik, játszik,
s aki angyal ördögnek látszik.
2009.12.31. 11:45
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://ras2.blog.hu/api/trackback/id/tr1004929147
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek