"Erdély nem magyar, talán soha nem is volt az. De magyar is! Nem is akárhogyan! Meg román is, meg szász is, meg cigány is, meg zsidó is, meg örmény is. S ez az a tény, amit a románokkal és a nemzetközi közvéleménnyel is el kell és el lehet fogadtatnunk. Ha nemzeti érzelmeinket ennek a célnak a szolgálatába állítjuk, eredményesek lehetünk. Az autonómiáig elmenően. Ha annak az Erdélynek az elvesztését siratjuk, mely korábban is csak az egynyelvű, egykultúrájú nemzetállam lélekmérgező, polgár- és világháborúkat generáló fantazmagóriájába szédült nacionalista értelmiség szemében volt kizárólag a mienk, a magyar Erdély maradékának megtartását tesszük ismét kockára."

Bíró Béla erdélyi újságíró cikke a Népszabadságban: Együtt kellett volna ünnepelnünk a románokkal a Nemzetiben

Korábbi bejegyzések e témában:

"Édes Erdély, itt vagyunk!" (kiállítás a bécsi döntésről)

Trianon, trianonozás

Szerző: rás  2010.12.01. 08:00 33 komment

Címkék: erdély bíró béla

A bejegyzés trackback címe:

https://ras2.blog.hu/api/trackback/id/tr304929281

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BB 2010.12.01. 10:37:41

Most mondok egy orbitális közhelyet: ez a kérdés nagyon összetett. Igaza van Bírónak, át kellene értékelni hozzállásunkat Erdélyhez és a magyar-román viszonyhoz (kezdeni azzal, hogy van-e ilyen egyáltalán, legalábbis homogén jellegű). Igaza van abban is, hogy sokat változott a románok hozzáállása, de két dolgot képtelenek felfogni és/vagy elfogadni. Az egyik: bár ők jogosnak érzik, Trianon a magyarok számára mindig is fájdalmas kérdés lesz. A másik: a magyar kisebbség ugyanolyan adófizetője a román államnak, mint a román többség. Ugyanolyan joguk van az adójuk ellenében követelni azokat a feltételeket, amelyek számukra fontosak, mint a többség, és most az mindegy, hogy autópályáról van szó vagy anyanyelvi iskoláról. Ez nem mérlegelés kérdése. De amíg lehet őket azzal hergelni, hogy a magyarok Erdély elszakítását akarják, és ez reális veszély, továbbá a kisebbségi jogok és követelések biztosítása (urambocsá' az autonómia) az első lépés az elszakítás felé, addig ezen sosem fognak túllépni. És sajnos az RMDSZ-nek nagy felelőssége van abban, hogy ezeket a félelmek még mindig élnek a román többségben. Az Alföldi-ügy egy másik történet.

Pocakos 2010.12.01. 14:54:39

Én is két dolgot említenék. Mindkettőt erdélyi (magyar) embertől hallottam. 1. Nem akarunk Magyarországhoz tartozni. Ha megtörténne, ugyanolyan atrocitások érnék a románokat, mint minket, és ennek (így) sohasem lenne vége. Egy Svájchoz hasonló Erdély lenne az igazi, ahol a magyar, a szász és a román (meg a többiek) külön, de együtt békében élhetne. Ráadásul semlegesen! (ezt a 70-es évek elején az a fiú mondta nekem, aki épp a Képzelt riportot fordította románra) 2. A román és a magyar sohasem fog kibékülni, mert a románok orthodoxok, a magyarok meg "nyugati keresztények" (katolikus, református). Előbb fognak a magyarok a zsidókkal ki-, ill. megbékülni, mint az orthodoxokal. Ez az oroszok iránti "utálat" alapja is. (ezt a 90-es évek elején egy Németországba áttelepült mondta.)

Szó-szóró 2010.12.01. 16:19:38

bb-nek is és pocakosnak is igaza van, de ezek részigazságok. A 70-es évek elején egy fiú véleménye valóban csak egy fiú véleménye volt. Egyébként én is úgy gondolom, hogy Erdély esetében egy svájci típusú köztársaság lenne az ideális, de azért azt mindannyian tudjuk, hogy ennek mennyi a valószínűsége. Bizonyos tényeket azonban mégsem lehet figyelmen kívül hagyni, ezért érzem én csúsztatásnak, elnagyolásnak Bíró Béla írását. Lássuk sorban: 1. a szászokat csau kilóra eladta a németeknek, gyakorlatilag nem nagyon maradt belőlük 2. Erdély soha nem volt része Izraelnek és Örményországnak, ilyen területi igények sem jelentek meg, márpedig tudjuk, hogy a háborúk 95%-a területért indul. 3. A cigányok Erdélyben a magyarokkal szimpatizálnak. Nekik sincsenek területi igényeik. Igazából tehát ez egy román-magyar kérdés.

Ismeretlen_51043 2010.12.03. 11:40:39

nno, kommentoltam volna Hegyeshalmot, aztán mire ideértem, eltűnt :)

BB 2010.12.03. 12:50:49

Elszaladt a hegyen, s halmon.

Ismeretlen_46946 2010.12.03. 13:32:38

hphp, BB: Öncenzúra vagy korrekció is van a világon. Bizonytalan eredetű geg, amin egy pillanatra felkaptam a vizet. De nem olyan fontos, hogy elvegye a teret például a fenti témától.

BB 2010.12.03. 13:43:36

A téma oké, de sajnos úgy látom, jól érzékeltem, hogy nincs hozzáállásunk hozzá. Se homogén, se semmilyen.

jel 2010.12.04. 09:27:06

Arra nagyon jó volt az írás, hogy feltettem magamnak a kérdést: no és vajon én mennyire ismerem a román kultúrát. ...úgyhogy, most olvasok, olvasgatok és ámulok és szégyenkezek és keresgélek, nézelődök a neten...

Ismeretlen_46946 2010.12.04. 11:33:34

jel: Azt hiszem, ennél többet nem remélhet egy szerző, mint hogy az írása nyomán emberek elgondolkodjanak. (Én egyébként évtizedekkel ezelőtt egy Bukarestben játszódó krimiben ütköztem bele először az európai román kultúra létébe; - már rég elfelejtettem szerzőt, címet, történetet, csak ez az emlék maradt.)

Pocakos 2010.12.04. 13:28:23

".....Azt hiszem, ennél többet nem remélhet egy szerző, mint hogy az írása nyomán emberek elgondolkodjanak...." (rás) No, akkor találtam én is egy "szerzőt", aki viszont engem gondolkoztatott el... http://www.youtube.com/watch?v=Qw7ExOeNABE ;-) v. :-( - ezt is döntse el az olvasó!

Ismeretlen_111887 2010.12.04. 16:49:31

@Pocakos: Engem is inkább ő gondolkodtatott el.

Ismeretlen_46946 2010.12.04. 17:29:08

Szaniszló egy féreg volt már az MTV Panoráma c. műsorának szerkesztő-műsorvezetőjeként is. Tartja a formáját. Akárcsak az Echo TV.

Ismeretlen_46946 2010.12.04. 17:35:32

Amúgy persze engem is elgondolkodtatott. A sajtószabadságról, a sajtószabadság és az uszítás határairól. Persze arról is, hogy ha vannak határok, ki húzza meg, mi alapján, és hogyan tartatja be. És megint eszembe jutott a paradox szlogen: "Semmi szabadságot a szabadság ellenségeinek!" És az is eszembe jutott - most már túllépve ezen a férgen -, hogy a Wikileaks-ügy is azt bizonyítja számomra: a szabadság és a demokrácia parttalan felfogása - ha tetszik: a klasszikus liberalizmus - megbukott.

Ismeretlen_111887 2010.12.04. 17:45:27

Ezt mondod te. :)

Ismeretlen_46946 2010.12.04. 18:16:05

johnnymoore: Kétségtelenül. Amit én mondok, azt én mondom. :)

Ismeretlen_111226 2010.12.04. 19:54:15

szaniszló monnyonle!

Szó-szóró 2010.12.04. 21:38:09

jel: tényleg vannak nagyon nívós román művek (filmek, drámák, stb), de azért szégyenkezni nem kell - minden nemzet kultúráját nem lehet megismerni. (Én például most egyetlen kicsaga verset sem tudnék mondani.) rás: a klasszikus liberalizmus szerintem is padlón van. De vákum is van, mert azért a liberalizmusnak valamilyen normálisan működő altípusára igény és szükség lenne.

Ismeretlen_46946 2010.12.04. 22:02:57

Szó-szóró: igen, egyetértek, hogy a szabadság valamilyen normálisan működő altípusára szükség lenne. :))

Ismeretlen_46946 2010.12.04. 22:04:53

Ja! És a románok és a kicsagák közt (egyebek mellett) az a különbség, hogy a románokkal évszázadok óta együtt élünk.

Szó-szóró 2010.12.05. 07:19:15

rás: a liberalizmus altípusát illetően igazad van, de azért azt is tudjuk, hogy a konzervatív és a szocialista gondolkodás (a két másik nagy tengely)sem aköré szerveződött, hogy irtsuk ki a szabadságot. Ugyanakkor tényleg disznóság, hogy a liberálisok lenyúlták a szabadság szót :) Nekem évekig volt egy kicsaga nyelven beszélő munkatársam, és szégyellem, de egy verset sem tanultam tőle. (tényleg volt) Abban is igazad van, hogy a környező népek kultúráját azért illene jobban ismernünk. Nekem speciel a cseh írók a kedvenceim.

Ismeretlen_46946 2010.12.05. 10:08:16

Szó-szóró: nem hiszem, hogy a liberálisok "lenyúlták" volna a szabadság szót - a dolog etimológiailag és történelmileg is képtelenség. A szabadság felfogásában (persze nem csak abban) viszont kétségtelenül nagy különbség van az egyes szabadságpárti ideológiák között. (Igen, a szocialista-kommunista társadalomszemléletet, gondolkodást is szabadságpártinak tartom.) Ami a cseh irodalmat illeti - Hasektől Páralon és Hrabalon át Kunderáig - én is imádom; és sokkal jobban ismerem, mint a románt.

Szó-szóró 2010.12.05. 11:11:59

rás: nem is lenne taktikus a liberálisoktól ez a magatartás, mert ilyen alapon a konzervatívok megtilthatnák a többieknek, hogy konzervet egyenek. Azért az nagyon durva lenne, már mennék is az utcára nagy transzparensekkel: a konzerv zabálók monnyanak le!

BB 2010.12.05. 13:37:24

Az is érdekes lehet, hogy mit gondolna a 20 évvel ezelőtti Orbán Viktor a mostani szabadság-koncepciójáról. De ezt már feltehetően soha nem fogjuk megtudni.

Ismeretlen_10155 2010.12.05. 17:51:30

@BB: nem tudom miért van az, hogy mindenki azt hiszi, Orbán megváltozott húsz év alatt. ez nem igaz. ő már akkor is ugyanez az arrogáns, kivagyi, erőszakos és hataloméhes alak volt, aki most, csak akkor még sikeresen palástolta a magatartását azzal a liberális szöveggel, amit a lengyel Solidarność politikusaitól, Kiss Jánoséktól meg Kéryéktől tanult az egyetemen. csak a liberális szöveg az, ami azóta elmaradt; felváltotta egy (tőle legalább ugyanannyira hamis) keresztény-konzervatív retorika egyrészt mert ott nem volt pillanatnyilag hatalomtechnikai szempontból semmiféle ellenállás, és az űrbe benyomulhatott a Fidesz, másrészt meg azért, mert ezzel a dumával kiválóan lehet a kádári kisemberbe a rendszer által akarva-akaratlan beleplántált etnonacionalista hívószavakat érvényesíteni. Orbán ugyanaz, csak mostanában másoktól inspriálódik. Kossuthot, Gömböst, Wass-t és Prohászka Ottokárt olvas, és nem Wałęsát vagy Mandelát modellálja, hanem Horthyt.

Ismeretlen_10155 2010.12.05. 17:55:37

a témához meg: Erdély mindig is kelet Svájcaként élt a családom erdélyi ágának a képzeletében is. ehhez képest se a románok, se a magyarok nem voltak képesek rá, hogy a saját hasonlatosságukra formálják. rá kellene talán jönni egyszer, hogy nem egynemzetiségű és kész.

BB 2010.12.05. 21:17:43

drc, mondasz valamit. Lehet, hogy amikor az elnyomást bírálta, csak azért zavarta, mert nem ő gyakorolhatja. Ami Erdélyt illeti, sokféle tendencia van egyszerre. Egyrészt vannak a románok, akik képtelenek felfogni (az értelmesebbek sem), hogy ha valaki tud románul Romániában, az miért akar magyarul beszélni, akár otthon, akár máshol. És ezt nem rosszindulatól, egyszerűen nem értik. A magyarok között vannak, akik nem akarják, hogy a gyerekük megtanuljon románul. Végül pedig sok, egyre több a vegyesházasság, ahol a magyar fél óhatatlanul asszimilálódik - nem teljesen, de eléggé. És akkor a szórványról nem beszéltünk. Nem véletlen, hogy az anyanyelvi oktatást nem forszirozza az RMDSZ: sok iskolába egyszerűen nincs elég magyar gyerek. Az elvándorlás és az alacsony születési arány egyaránt sújtja az erdélyi magyarokat.

egy nagyi 2010.12.05. 21:35:24

Úgy gondolom, ha felvázoljuk a multikultúrali- tás jövőjét, a kultúrák családi átjárását benne, akkor ez a kérdés az aktuális politika rájátszása a felmerülő kérdésekre.

thomas 2010.12.06. 07:12:51

Tényleg nem szeretnék ehhez a valóban tartalmas eszmecseréhez érdemben hozzászólni, mert inkompetensnek érzem magam, inkább 4 epizód személyes élményeimből: 1. A "Miatyánk"-on kívül amit először tanultam meg nagyanyámtól, az az első tíz szám románul. Nagyon tetszett, sokszor elismételtettem vele :) (Egyik nagyszülői ágon erdélyi származású vagyok.) 2. Gimnazistaként erdélyi utunk során (1969) egy civil rendőr beterelt minket egy iskolába, és fogva tartottak minket hatunkat pár órán keresztül. Éjjel tudniillik magyar népdalokat énekeltünk az utcán. 3. Ugyanitt (Marosvásárhelyen) éjszakába nyúló meddő vitákat folytattunk erdélyi magyar ismerőseinkkel, mit lehetne tenni. Mi, magyarországi magyarok voltunk a "liberálisok", ők, erdélyiek az "intoleránsak". Hja, mi nem értettük őket, ők minket. 4. Katonaéveimben - orosz nyelvtudásom következtében - volt szerencsém román összekötő tisztként szolgálni a légierőnél (OLEP, ha ez mond valamit). A tisztek első utasítása az volt, hogy ha cseng a "baráti" román telefon, fel ne vedd! :D

Szó-szóró 2010.12.06. 08:10:22

thomas: tízig én is megtanultam románul gyerekkoromban, de én azért, mert a (jelenlegi) Román határtól nem olyan távol nőttem fel. Időnként még a román tévét is néztük, kedvencem az volt,amikor Ceaucesu beszédet mondott, és a hallgatók azt skandálták, hogy "csau cseszku vecsere". Gondolom annak a 23 millió embernek a határ másik oldalán azért ez nem volt annyira vicces. A 4.ponthoz: a szocializmusban is országosan, hallgatólagosan elfogadott volt a román-utálat. Ez még a feszültség levezetésnek is egy gyakori eszköze volt, mert mondjuk valaki nem mert "kádározni", az még bátran szidhatta a románokat. Ez a román-utálat azért még ma is tart, de szerintem már nem olyan mértékű.

BB 2010.12.11. 09:28:03

Kis adalék: http://index.hu/kulfold/2010/12/10/magyar_tancert_rugtak_ki_a_roman_expobiztost/

Ismeretlen_46946 2010.12.11. 10:43:00

@BB: Ez is erősíti, amit Bíró mond, illetve amit te írtál az első kommentedben. Soviniszta barmok mindkét országban vannak. Sajnos.

BB 2010.12.11. 12:32:44

Az egy dolog, de ha ez bekerül a napi politikába, az már elég súlyos. A közelmúltban a homoszexualitás még bűncselekmény volt, büntethető Romániában. Nem tudom, hogy azóta ez változott-e, de azt hiszem, nem is akarom tudni. Kb. ez a mentalitás uralkodik. Bizánci.

Ismeretlen_46946 2010.12.11. 13:23:31

Nekem azzal van problémám - mert ez tartozik rám -, ha ez a "bizánciakat", "balkániakat" lekezelő mentalitás érvényesül a magyar közgondolkodásban (s néha a politikában is).
süti beállítások módosítása