Vannak helyek, amelyekről az ember azt hiszi, jól ismeri, mindent tud róla. Pedig...

Pár hónapja a Margitszigetről szóló „sétát” kezdtem ezzel, s most újra elmondhatom, ezúttal a Várral kapcsolatban. A múlt távoli ködébe vesző gimis koromban kezdtem sétálni a budai Várban P. barátommal (azóta az a barátság is a múlt ködébe veszett), s az azóta eltelt évtizedekben is sokat bóklásztam arra – egyedül, párban vagy külföldi vendéget kalauzolva is. Sajátos, napsütötte vasárnap délelőtti hangulata van számomra a Tóth Árpád sétánynak; a Nemzeti Galériába vagy a Budapesti Történeti Múzeum valamely kiállítására menet mindig megállok Stróbl Alajos Mátyás-kútjánál; a Palota dunai frontján pedig, Savoyai Jenő szobra előtt, elégedett terepszemlét tartok Pest felett. Mindig szép. Onnan.

Ha a Bécsi kapu felől jövök, akkor általában a legegyszerűbb útvonalat, a Mátyás-templomhoz vezető Táncsics Mihály utcát választom. Megszokás. Pedig…

Országház utca 1890 körülA napokban a Budavári Önkormányzat épületében, a Kapisztrán téren volt dolgom, s utána a napsütésben sétáltam egy kicsit az onnan a Szentháromság térig vezető Országház utcán. Az egy dolog, hogy középkori, gótikus alapokra épült barokk és copf stílusú házaival ez Budapest egyik legszebb utcája. A 13-14. századi épületek többsége Buda 1686-os ostroma során megsemmisült, így az utca képét 17. század végi, 18. század eleji házak határozzák meg. Ezek sok korábbi részletet megőriztek, de persze a kapualjak gótikus ülőfülkéi a zárt kapuk mögött vannak. A pár perces séta azonban így is felért egy történelemórával. Emléktábla-mániás vagyok; itthon is, külföldön is végigböngészem az utamba kerülő bronz- és márványfeliratokat. Itt van belőlük bőven. S rá kellett megint döbbennem, hogy mennyi mindent nem tudok – vagy felejtettem el történelemtanulmányaimból.Az Országház utca ma

Rögtön az utca neve: az 1790-ben itt tartott országgyűlésről kapta a nevét. A 28-as szám alatt lévő egykori klarissza kolostort építették át pár évvel korábban, hogy befogadja a diétát. Nagy esemény volt ez! Azt megelőzően majd’ negyedszázada nem hívta össze az uralkodó (Mária Terézia, majd II. József) a rendeket, Budán pedig utoljára még a török foglalás előtt Szapolyai János király tartott országgyűlést. Szóval: egykori kolostor, mert az épület üresen állt azt követően, hogy II. József feloszlatta a szerzetesrendeket. 1790. június: már II. Lipót, a néhány hónappal korábban elhunyt II. József utódaként. A háttérben pedig a francia forradalom…

Ahogy a Hóman-Szekfű-féle Magyar Történet fogalmaz: „[A király] ) márczius 29-ikén, kibocsátotta az országgyűlésre szóló meghívókat. A dieta helyéül Budát, megnyitása napjául június 6-át rendelte. Nem lehetett helyet képzelni, mely jobban megfelel az ország óhajainak, mely jobban kifejezi a függetlenségnek, a nemzeti dicsőségnek, a magyar szabadságnak eszméit, melyek a nemzet lelkét akkor magokkal ragadták.”

S bár II. Lipót novemberben – kifejezetten kényelmi szempontokra hivatkozva – visszaviszi Pozsonyba a tanácskozást, az 1790-91-es országgyűlés mégis fontos határozatokkal írja bele magát a magyar történelembe. (Legalább papíron) megerősíti Magyarország függetlenségét. A magyar nyelv terjesztése érdekében a közép- és felsőfokú iskolákban előírja a magyar nyelv tanítását. Felmerül a magyar nyelv hivatalossá tétele, de ezt elvetik, mert „a magyar nyelvnek hivatalossá tétele oly újitás, mely az ország nem magyar lakóinál, németek-, illyrek-, tótok-, horvátok-, ráczok-, oláhok- és rusznyákoknál, kiknek száma a magyarokat háromszor is felülmulja, veszedelmes izgatottságot vonhat maga után, még nagyobbat, mint a német nyelv behozása… Elég, ha az egyetemen, az akadémiákon és gymnasiumokon lesz egy-egy magyar tanár.” Lényegében II. József türelmi rendeletét megerősítve – a protestánsokra és görögkeletiekre nézve – kimondják a vallásszabadságot, az egyházak szabad, autonóm működését, noha megmarad a katolicizmus államvallás státusza.

Országház utca 28.Az 1790-es (és 1792-es) országgyűlésre emlékeztető tábla csak az utca sarkán olvasható, magán a 28. sz. házon nem. Ott két – úgy tűnik, egymással versengő – szokatlanul nagy méretű (és egy kisebb) márványtábla a II. világháborúra emlékeztet, arra, hogy itt volt 1944 őszétől a Gestapo fogháza. (A szomszédos épületekkel együtt korábban ez volt a Belügyminisztérium.) A kaputól jobbra 1992-ben elhelyezett tábla a Gestapo által itt kivégzett, név szerint felsorolt, magyar, lengyel, francia foglyokra emlékezik. Öt évvel később ugyanakkora táblát kapott a szovjetek által elhurcolt és kivégzett Mikó Zoltán vezérkari százados, a nyilasok és a németek elleni, 1944 végi katonai ellenállás részvevője. Egy harmadik, kisebb, tábla (a képen nem látható) az 1970-ben elhunyt O’sváth Lászlóra emlékeztet, aki „A Magyar Királyi Belügyminisztérium tisztviselőjeként a nemzetet szolgálta. Ezért hazánk hitleri és szovjet megszállásakor üldöztetést és szenvedést kellet elviselnie. E ház falai közül irányította több nemzet menekültjeinek sorsát, köztük a mintegy 130 ezer lengyel megmentését.”

És ez még csak egy ház volt – 1790-től 1945-ig.

Csaknem szemben az egykori kolostor-országház-belügyminisztériummal (ma – még talán pár hónapig! – az Akadémia különböző társadalomtudományi intézeteinek székháza) az Országház utca 17. földszintes barokk épület, kosáríves kapuval, a zárókövön a sütőcéh jelvényei, a ház falán kis tábla: „középkori maradványokon építette 1700 körül Spiegel Bernát pékmester”. Egészen a szemközti Országház megnyitásáig róla, a pékműhelyről nevezték Sütő utcának a korábbi Olasz utcát – mert hogy a középkorban olasz kereskedők lakták. Alatta hatalmas pince, állítólag a Vár alatti barlangrendszer egyik bejárata. A 20. század elejétől a 90-es évekig itt működött a Régi Országházhoz címzett vendéglő és borozó. (Bővebben: itt.) Most semmi nem emlékeztet rá, és csak a bejegyzéshez anyagot gyűjtve jöttem rá, holott valamikor jártam oda. A 60-as, 70-es években egy diák vagy egy pályakezdő értelmiségi meg tudta magának engedni, hogy bármelyik várbeli étterembe beüljön. Ide speciel a hagymás zsíros kenyér meg a hangulat miatt jártunk. Spiegel Bernátról sajnos ne találtam semmit, így csak találgathatok, hogy a törökök kiűzése utáni betelepítési-bevándorlási hullámban érkezhetett ide német területről.

Bő egy éve a szentendrei Sétában megemlékeztem a rigómezei csatában elesett Lázár szerb fejedelemről. Nos, Budán, az Országház utcában, a fiára bukkantam. A 9. sz ház falán emléktábla hirdeti, hogy ezt az épületet – illetve 14. századi elődjét – Zsigmond király adományozta szövetségesének, Lázárevics István szerb despotának. (A kapu alatt gótikus ülőfülke maradványok.) Lázárevics Istvánról (1377-1427) bővebben itt, most csak annyit, hogy Zsigmond ajándékai közt volt Belgrád is, amely ekkor vált először Szerbia fővárosává. Az az idegenszívű luxemburgi képes volt odaadni Nándorfehérvárt, amelyet aztán a román Hunyadinak kellett védelmeznie. És akkor máris visszaértünk (a német-olasz) Kapisztránhoz, akitől – a terétől – a séta indult.

 

 

A sorozat korábbi darabjai:

Séta - történetek 1.   Aknamentesítés

Séta - történetek 2.   Vadaskert

Séta - történetek 3.   Víziváros

Séta - történetek 4.   Szentendre

Séta - történetek 5.  Tündér-szikla, Normafa

Séta - történetek 6. Széchenyi-hegy

Séta - történetek 7. Margitsziget

 

Szerző: rás  2011.07.31. 22:06 4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ras2.blog.hu/api/trackback/id/tr654929399

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Andris 2011.08.01. 01:07:59

A Várat én is szeretem. Kb. 10 napja voltam arra, és mivel ismerem a közted és az emléktáblák között régóta meglévő, bensőséges viszonyt, telefonnal készítettem három képet, amit még nem volt időm áttölteni a gépre, és elküldeni.

Ismeretlen_46946 2011.08.01. 06:42:16

@Andris: :))

Minor.Dragon 2011.08.07. 02:33:26

rás, nagyon tetszik a blogod, eltettelek a kedvencek közé.

Ismeretlen_46946 2011.08.07. 10:56:21

@Minor.Dragon: :) Köszönöm.
süti beállítások módosítása