Az alábbiakban lopott holmit teszek közzé; egy olyan blogról másoltam, ahova naponta ellátogatok - gyönyörködni, feltöltődni, vagy hogy képben, versben, zenében megerősítve lássam aktuális gondolataimat, hangulatomat. A blog gazdája nem nagyon szereti a nagy nyilvánosságot, ezért nem jelölöm meg a forrást.
*
Egon Schiele: Késő őszi fa
*
Oravecz Imre: Öregség
Ami fiatalon ismeretlen volt,
az most mindennapos,
ami játszi könnyű,
az nehéz, vagy lehetetlen,
ha leguggolok és felegyenesedem, a fejembe tolul a vér,
a magasban tériszonyom van,
ha varrni akarok, már szemüveggel sem tudom tűbe fűzni a cérnát,
beszélgetés közben a mondat közepén elfelejtem, mit akartam mondani,
ha változtatni kell a napirendemen, ideges leszek,
ha nem találok valamit, pánikba esem,
ha fáj valamim, mindjárt a legrosszabbra gondolok,
kaland lett az életem.
*
Utolsó kommentek