Végre! - kiáltanék fel örömömben, hogy végre akadt egy bíró, aki vette magának a bátorságot, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljon a gazdaságba, gazdasági jogba és az igazságszolgáltatásba beavatkozó kormányzati önkény, a szinte statáriális eljárást előíró és ismételt fenyegetőzésekkel kísért devizahiteles törvény miatt. Örömre és bizakodásra viszont csak mérsékelten vagyok képes, egyrészt azért, mert a Fővárosi Törvényszék (részben sürgősséggel és meghatározott feladattal oda átcsoportosított) bíráinak többsége simán meghunyászkodott. És persze az Alkotmánybíróságban sincs már bizalmam. Másrészt viszont nem szívesen tűnnék fel a bankok, bankárok védelmezőjeként. Brechttel vallom: "Mi egy bankrablás egy bank alapításához képest?" Ugyanakkor persze egyetértek Széchenyi Istvánnal (Hitel), viszont szeretnék jogállamban élni.
Az élet bonyolult.
Utolsó kommentek