Vicc a múlt századból: Nicolae Ceausescu vidékre látogat, s egy faluban szóba elegyedik a parasztokkal.
– Hogy vagyunk, hogy vagyunk – tréfálkozott Ceausescu.
– Jól vagyunk, jól vagyunk – tréfálkoztak a parasztok.
Ez jutott eszembe a „nap híréről”, hogy ugyanis Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kedélyes „Helló, diktátor!”-ral köszöntötte a rigai EU-csúcson Orbán Viktort – ahogy állítólag régóta teszi. Pedig a helyzet egyáltalán nem vicces. Azt jelenti, hogy európai partnereink tudják, kicsoda és mit csinál idehaza Orbán Viktor, de különösebben nem izgatják magukat miatta. Végül is minden társaságban van egy fura, a normákat látványosan nem tisztelő alak, de hát valahogy úgy alakult, hogy ő is hozzánk tartozik…
Aki tehát azt reméli, hogy majd az EU jól megbuktatja Orbánt – ha már mi, bambák, erre képtelenek vagyunk –, az csalódni fog. Időnként persze – egy-egy kötelességszegési eljárás belengetésével – jelzik neki a határokat; jó ízlésből meg a saját közvéleményük illúziói miatt sor kerül majd az e heti strasbourgihoz hasonló retorikai felelősségre vonásra, de egyébként… Orbán Magyarországa is hozzájuk tartozik; a franc fog önmagának – az EU-nak, az EU-t irányító nagyhatalmaknak és még nagyobb monopóliumoknak – gondot okozni egy gazdaságilag, politikailag, katonailag hozzájuk kötött ország fura urának pisztergálásával. Ha a magyaroknak majd tényleg fáj, legfeljebb az lesz a sorsa, mint Ceausescunak – akivel szintén nagyon jól megvoltak. És akkor majd azt szeretik – és ugratják –, aki utána jön.
Utolsó kommentek