... múltunkról (amelynél csak a jelenünk szégyenletesebb).

Király István irodalomtörténésznek, hajdani ideológusnak nemrég megjelent Naplójáról írt nagyon érdekes és informatív recenziót Tamás Gáspár Miklós a múlt heti Magyar Narancsban. Az utolsó bekezdéseket idézem:

"[L]áthatunk itt egy értelmiségit, akit olykor alantas megszállottságai, mániái mellett is a legnagyobb kérdések foglalkoztatnak, akinek autentikus erkölcsi dilemmái vannak, aki halálosan komolyan veszi "a nép sorsát", azaz a történelmet, akinek a bűntudat nem szórakozás. Akinek még volt (rossz) lelkiismerete.

Dekadens formái között is tragikomikus tanúságtétel ez a korról, amelyben még volt nagyság, amelyben a kultúra nem dekoráció volt még, hanem élet és halál kérdése, összevegyülve persze a diktatúra kicsinyességeivel, palotaintrikáival, irigykedéseivel, őszintétlenségével és rangkórságával. A törpe utódokkal összemérve ez a szörnyű, boldogtalan, ellenszenves, tehetséges férfi volt valaki. Naplója pokoli olvasmány, tele föl nem robbant taposóaknákkal. Az írástudatlan utókornak elmagyarázhatatlan.

Világéletemben hevesen utáltam Király István munkásságát, a szívből jövő szenvedély és a képmutatás elegyét - különös tekintettel "a mindennapok forradalmiságát" és "a szabadságharcos hagyományt" megéneklő, görcsös szövegekre és az "Aczél György" álnéven publikált szónoklatokra (hiszen ő írta a KB-titkár rengeteg beszédét, amint a naplóból is tudjuk) -, az írásaiból sütő rosszindulatú neheztelést és gyűlölködő bizonytalanságot, gőgös önbizalomhiányt. És nem tudom, miközben leírom ezeket az elítélő, megvető mondatokat, miért érzem magam árulónak."

Szerző: rás  2017.05.23. 11:27 6 komment

Címkék: TGM Kádár-korszak Király István

A bejegyzés trackback címe:

https://ras2.blog.hu/api/trackback/id/tr3112534133

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

egy nagyi 2017.05.23. 23:54:07

rás:Te sohasem érezted magad árulónak?
A mi generációnknak is fontos dilemmájának kell, hogy legyen, az amnézia nem fed el mindent.

rás · http://ras2.blog.hu 2017.05.24. 18:45:19

@egy nagyi: Árulónak nem éreztem/érzem magam, dilemmáim voltak/vannak. Amnéziás sem vagyok, elég pontosan emlékszem, hogy mikor mit gondoltam, mit tettem, mikor, miért voltam - a mai tudásom szerint - hülye, s tudom, hogy mi az, amit ma másként gondolok.

egy nagyi 2017.05.24. 20:22:54

@rás: költői kérdés volt.Én is így vagyok pontosan ezzel.

beszélő név 2017.05.26. 16:46:02

Jómagam Ortutay Gyula kiadott naplójában lapozgattam egyszer, aki Királyhoz hasonlóan mind értelmiségiként, mind káderként "volt valaki". Szintén tanulságos. Királyét is kézbe veszem, lehet. Egyébként az ilyesfajta olvasmányokban engem a hitnek a dokumentálása érint meg leginkább. Vö. a blogger Jevtusenkó haláláról megemlékező bejegyzésével, valamint a hozzá fűzött kommentekkel.

rás · http://ras2.blog.hu 2017.05.26. 19:53:59

@beszélő név: :) Újraolvastam az akkori kommentváltásunkat.

egy nagyi 2017.05.29. 00:54:06

@beszélő név: a hit dokumentálásakor sokszor kiérződik a neofitaság.
Mellesleg úgy gondolom, hogy túlságosan tág a hitnek a fogalmi köre. Hajlamosak vagyunk azt mondani, hogy a nép sajátja a vakhit. Úgy érzem, hogy helyesebb azt mondani, hogy az emberek megítélése szerint beszélhetünk bármilyen dologról.. A vallásban való azonosulás sokszor független a mindennapoktól,így születhettek meg a fizikai idealista gondolkodók eredményei.
süti beállítások módosítása