Az ember tartsa karban a lelkét, ennek sokféle módja van. Ma délután például részt vettem az Ady halálának 100. évfordulója alkalmából a fenti mottóval szervezett sétán, az akkori temetési útvonal inverzén, azaz a Kerepesi temetőtől a Nemzeti Múzeumig. Az Ady van FB-csoport szervezte, kevéssé reklámozott eseményen mintegy háromszázan lehettünk. A síremléknél és aztán a Múzeum-kertben is elhangzottak Ady-versek és publicisztikák (többek közt Egger Gézától, Fodor Tamástól, Fullajtár Andreától, Galkó Balázstól, Nagy Zsolttól), és a séta alatt a menetet vezető kocsiból végig szóltak a versek (némelyik megzenésítve). Minden verssor, minden mondat ütött - itt és most.
Oda és visszafelé a buszon és a metrón természetesen Ady-publicisztikai írásainak kötetét olvasgattam.
A Nemzeti Múzeumnál ez a vers is elhangzott:
Utolsó kommentek