Hát mégse járja, hogy ezen a blogon ne írjak az indexről, hogy úgy tűnjék, nincs véleményem a dologról. A helyzet az, hogy a Facebookon osztottam,/osztom az észt. A (lényegében) teljes szerkesztőség felállása után, péntek délelőtt tettem közzé azt az Arany-idézetet, amely elsőként jutott az eszembe a dologról:
"A szőlős gazda is, az egyszeri,
Magánkivűl s őrjöngve kacagott fel,
Látván, hogy szőlejét a jég veri,
Dorongot ő is hirtelen kapott fel,
Paskolni kezdé, hullván könnyei:
'No hát, no!' így kiált; 'én uram isten!
Csak rajta! hadd lám: mire megyünk ketten!'"
S hozzáfűztem: "az elvhűség tiszteletre méltó, a hiszti hiba".
Igen, miközben elismerem a gesztus emberi értékét, a kiállást a kirúgott főszerkesztő valamint a sajtó szabadsága mellett, (volt) újságíróként súlyos szakmai és politikai hibának tartom, hogy megkönnyítették a Fidesz dolgát, a harakirivel segítettek felszámolni a legfontosabb - vagy legalábbis a legolvasottabb - ellenzéki beállítottságú internetes portált. Az index távozó munkatársai - és a velük egyetértő, szolidaritásukat kifejező rengeteg ember - azt mondják, fel kellett állni, mert lehetetlenné vált a portál független, politikai befolyástól mentes működése; nyilvánvalóvá vált, hogy Orbánék eldöntötték az index bedarálását, erkölcsileg vállalhatatlan a további működés. Nincs helye kompromisszumnak, alkudozásnak.
Orbánék szándéka tényleg nyilvánvaló - értek egyet velük. Csak éppen... Egyrészt ezt nem mindenki látja így, és a szituáció, amiben és ahogy az önfeloszlatás történt, nem alkalmas ennek bizonyítására. Az index nemcsak újság (internetes portál), hanem üzleti vállalkozás is. A tulajdonosnak joga leváltani a főszerkesztőt, ha úgy véli, az bármi módon sérti cége üzleti érdekeit. Ahhoz, hogy bizonyítani lehessen, valójában ezzel a portál eddigi, szakmailag-politikailag független működése került veszélybe, minimum meg kellett volna várni az első olyan esetet, amikor valaki - a tulajdonos, az őt képviselő alapítványi kuratórium elnöke vagy egy politikus - beleszól egy cikk tartalmába, megjelenésébe. (A média, egy médiatermék függetlenségének értelmezése külön téma.)
Másrészt - és ezt tartom fontosabbnak -, a mai politikai és sajtóviszonyok közepette súlyos hiba feladni egy hadállást. Igen, azt gondolom, hogy ha kell, akár alkudozva, taktikázva, visszavonulva is meg kellett volna tartani az indexet, amely a legolvasottabb azon médiumok közül, amelyek nem az Orbán-rezsim hazugságait szajkózzák, és amely ráadásul eljut(ott) a nem ellenzéki beállítottságú emberek tömegéhez is. Hiú remény, hogy most majd a semmiből ("semmin" az anyagi hátteret értem) fel lehet építeni egy hasonlóan befolyásos, tekintélyes médiumot.
Mondom mindezt úgy, hogy én speciel nem szerettem és csak nagyon ritkán olvastam az indexet.
Utolsó kommentek