Nézek a Netflixen egy sorozatot: gyönyörű, 19. századi környezetben, kosztümökkel, enteriőrökkel a londoni arisztokrácia körében - és a családjukra, származásukra büszke, sznob arisztokraták közt négerekkel. Néger hercegek a 19. századi Angliában! Tudatosan használom a ma illetlennek, sértőnek számító néger szót, akkoriban ugyanis így nevezték a fekete bőrű, afrikai származású embereket. Most súlyos diszkriminációnak számít, ha észreveszem, hogy a másik ember más... Ennek jegyében - valamiféle affirmativitás jegyében - úgy látszik, kötelező fekete és ázsiai színészeket is szerepeltetni, akkor is ha az súlyosan anakronisztikus, mintha, mondjuk farmernadrág és mobiltelefon is feltűnne a 150-200 évvel ezelőtt játszódó történetben. De nem, a ruhákkal, tárgyakkal, a királynő előtti bókolással minden rendben van.

Sok minden eszembe jut erről. Például, hogy a közelmúltban le kellett venni a budapesti Operaház műsoráról Gershwin Porgy és Bess című operáját, mert a magyar énekesek fehér bőrűek, márpedig Gershwin kifejezett - a jogörökösök szerint ma is kötelező érvényű - akarata volt, hogy a feketéket fekete énekesek alakítsák. Az 1930-as évek Amerikájában ennek megvolt az oka: a hitelesség mellett nyilván az a szándék is, hogy megfelelő lehetőséghez juttassák az afro-amerikai énekeseket, színészeket (akiket persze nyilván Gershwin is négernek nevezett). Ma Amerikában és Nyugat-Európában botránynak számít a black face, vagyis ha egy fehér bőrű ember egy szerep vagy egy farsangi jelmez kedvéért feketére mázolja az arcát.

Bő egy évtizeddel ezelőtt kezdődött az az őrület, hogy a political correctness jegyében Mark Twain Huckleberry Finn-jéből elkezdték kihúzni a nigger szót. És persze nem csak Mark Twain járt így. Klasszikus irodalmi művek orwelli szellemű meghamisításához csatlakozik persze a történelem például szobordöntésekben megnyilvánuló átírása. Tulajdonképpen nincs nagy különbség a magyar történelemből majd' fél évszázadot kitörölni kívánó Orbán és Kövér, illetve az alapvetően jogos felháborodást kifejező amerikai Black Lives Matter mozgalom szélsőségeseinek Kolumbusz és a rabszolgatartó alapító atyák, Washington és Jefferson ellen forduló dühe között.

Egészen más - vagy mégse? Sok éve kilátástalan nyelvi harcban állunk nagyon kedves bécsi barátunkkal, egy negyvenvalahány éve Bécsben élő, hoch intelligens, rendkívül művelt magyar - nem magyar származású, hanem anyanyelvét tökéletesen megőrző magyar - nővel. Azzal kezdődött, amikor egy budapesti rádióinterjú kezdetén üdvözölte a hallgatókat - és a hallgatónőket. Azóta se sikerült meggyőznünk róla, hogy noha a németben valóban van (nyelvtani) nemük a főneveknek, és például a foglalkozást kifejező szavaknál ez sajnálatos módon hímnem, tehát ott a píszí jegyében valóban lehet létjogosultsága az efféle kiegészítésnek, magyarul azonban a hallgató, énekes, festőművész, szobafestő vagy koldus szavak egyaránt jelentenek/jelenthetnek férfiakat és nőket. 

A politikai korrektséget - vagyis hogy tilos bármilyen módon, akár szavakkal, viselkedéssel is - diszkriminálni, megsérteni egyes embereket, vagy társadalmi csoportokat tőlük független tényezők - származás, vallás, bőrszín, fogyatékosság stb. - miatt, nagyon fontos és értékes dolognak tartom. De ezt is lehet nevetségessé, kontraproduktívvá tenni. Sajnos.

Szerző: rás  2021.01.02. 15:15 22 komment

Címkék: political correctness

A bejegyzés trackback címe:

https://ras2.blog.hu/api/trackback/id/tr7816368994

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

P_o_c_a_k_o_s 2021.01.02. 16:12:09

Előrebocsátom: nem láttam (csak hallottam, pontosabban olvastam) erről tv sorozatról.
Ettől függetlenül. Az első amerikai hangosfilm a Sonny Boy volt Al Jolson-nal - nagymamának nagyon szerette.

Ja, és Puskin nagypapája néger volt! Méghozzá orosz arisztokrata, aki úgy került Afrikából a cári udvarba. Erről miért hallgatsz rás ????

www.youtube.com/watch?v=r2cYWxLQW9Y

rás · http://ras2.blog.hu 2021.01.02. 17:36:08

@P_o_c_a_k_o_s: :-D
Hogy miért hallgatok róla? A szokásos komcsi manipuláció miatt.

egy nagyi 2021.01.02. 18:48:30

rás:nézd meg a Wikipédián Anglia történetét, s a z 1600-as évek környékén, hogy hogy volt az első gyarmatosítás, s a passzus utolsó mondatát figyelembe véve miért ne lehetett volna a 19.században színes bőrű arisztokráciája is az országnak.

rás · http://ras2.blog.hu 2021.01.02. 20:07:19

@egy nagyi: Az Egyesült Királyságban csak 1834-ben tiltották be a rabszolgaságot. A feketék helyzetéről Britanniában részletesebben: en.wikipedia.org/wiki/Black_British_people#19th_century

Dupla · https://doppeldupla.home.blog/ 2021.01.06. 17:22:06

Én magam is küzdök a n-szó magyar alkalmazása ellen. Bár (legtöbbször) nincs rasszista felhangja, de miután zavarja azt a csoportot, akikre alkalmazzák, jogos a felvetés, hogy használjunk mást. Ebben pont az értelmiségieknek kellene példát mutatni.
A black face tényleg nagyon gáz, olyan mint egy rasszista karikatúra. Az az Operház szégyene, hogy nem talál színesbörű énekest.
A filmek, sorozatok mindig kicsit (vagy nagyon) anakronisztikusak. Különben a wikin kívül is van bőven anyag a 19. században lassan felemelkedő feketékről.
Nagyon nagy különbség van az Orbán/Kövér féle történelemhamisítás, újraírás és a BLM kapcsán történt szobordöntések között. A feketék az USÁ-ban egy teljesen jogfosztott közösség volt, akiknek évszázadokba telt, amíg olyan jogokhoz jutottak, mint a fehérek, de gazdasági hátrányok mai napig bőven érvényesülnek. Eleinte teljesen jogfosztottak voltak, de a polgárháború után is számos törvényi korlátozás maradt érvényben (oktatás, választás, vagyonszerzés). Persze akit nem érintette ez és csak olvas róla, az nem is értheti meg a dühöt és a frusztrációt, ami ehhez kapcsolódik. Ugyanúgy nem ugyanolyan ez, ahogy a magyar fasizmus és a sztálinizmus közé sem lehet egyenlőségejelet tenni.

rás · http://ras2.blog.hu 2021.01.06. 19:25:46

@Dupla: Nem muszáj mindenben egyetértenünk. Ez is egy olyan téma(bokor).
Egyébként a szobordöntögetés kapcsán eredetileg a 60-as évek kínai "nagy proletár kulturális forradalmát" is fel akartam hozni, csak aztán kifelejtettem. Nevezetesen azt, hogy meg akartak semmisíteni minden régi kulturális emléket, hagyományt; ennek jegyében eltörték például egy zseniális zongoraművész, Liu Si-kun ujjait, mert a burzsoá Beethoven zenéjét játszotta. Ha már, akkor legyünk következetesek, hiszen a kínai népet is megalázták az európai gyarmatosítók...

emdefalla 2021.01.06. 20:29:15

@rás: Óvatosan hadd jegyezzem meg: cca. 30 évvel ezelőtt, amikor Xavér nemi identitása közbeszéd tárgya lett, a székesfehérvári egyik katolikus templom azzal az indokkal mondta le Xavér adventi/karácsonyi koncertjét, hogy Bach művek is szerepelnek műsorán, s mint mindenki(?) tudja, J. S. Bach evangélikus...

Dupla · https://doppeldupla.home.blog/ 2021.01.08. 10:37:44

@emdefalla: a Habsburg ház egyik tagja ugyanezzel az indokkal követelte, hogy a Kunsthistorisches Museumból a karácsonyfát távolítsák el, ugyanis fát álltani protestáns szokás, és a KHM a Habsburg ház egykori gyűjteménye (de csak egykori, mert államosítoták). Persze ezekkel a jópofa anekdótákkal nem hiszem, hogy közelebb kerülnénk a PC vagy a BLM mozgalom megértéshez.

Dupla · https://doppeldupla.home.blog/ 2021.01.08. 11:03:23

@rás: Szerintem sem kell egyetértünk, bár mindjárt valamiben egyet fogok…
Bár imádom Shirley Bassey és a Proppelerheads remek számát, a History repeating-et, szerintem a történész feladata nem az összehasonlítgatás, hanem az elemzés. És bár én is kritikus vagyok a PC és cancel culture-val szemben, fontos distinkciókat kell tenni. A BLM-mozgalom pedig megint más, bár vannak párhuzamok, de nem ugyanarról van szó.
Egyáltalán nem arról van szó, hogy meg akarnának minden régi kulturális emléket semmisíteni, a kínai kulturális forradalommal való összehasonlítás kissé demagóg ízű (a feketék kiszolgáltatottsága az amerikai rendőrségnek nem évtizedekkel korábbi probléma, hanem jelenlegi. Hol a párhuzam a zongoraművész kezeinek eltörése és az egykori gyarmatosítók szobrainak ledöntése között? Lemaradtam valamiről és meglincseltek fehér rendőröket valahol?!)
Szóval amit ezúttal is hiányolok ebből a bejegyzésből, az az előtörténet. Miért kezdődött el a PC, miért alakult úgy, hogy a BLM mozgalom erőszakossá (is) vált?
Én se értek egyet Mark Twain szövegének megváltoztatásával, különben ott ezt azért csinálták, mivel sokan ebben a formában nem voltak hajlandók elolvasni a szöveget, mivel a szó konnotációja ennyire erős. Nem hibáztatom őket. Ha valaki mindenáron az eredetit akarja olvasni, megteheti.
Amiben egyetértünk: a magyar nyelvtől közös barátnőnk által javasolt formák idegenek, tényleg nincsen hallgatónő, furán hangzik a szobafestőnő, kicsit a festőnő is. De már az én és generációm nyelvhasználatában teljesen természetes azt mondani: tanárnő, doktornő, művésznő (amikor megszóltom ezeket a hölgyeket). Nem látok igényt arra, hogy ez változzon és nyilván harcolni fogok az ellene, hogy a nyelvet konszenzus nélkül változtassuk meg.

rás · http://ras2.blog.hu 2021.01.08. 11:31:03

@Dupla: Kezdem a könnyebbel: ma reggel írtam e-mailt a háziorvosomnak, természetesen "Kedves Doktornő!" megszólítással. A "doktornő", "tanárnő", "művésznő" formulákat ugyanis - az én generációm közvetítésével - több generáció hagyományozta rátok. :-D

A bejegyzés nem történészi, hanem publicisztikai tevékenységem része, ezért valóban nem foglalkoztam a BLM mozgalom okaival, ahogy a píszí keletkezéstörténetével sem. Viszont a történelmi elemzést és összehasonlítást nem állítanám élesen szembe egymással. A múltból vett példák segíthetnek megérteni - mutatis mutandis - a mai eseményeket. De valóban nem elemzés, hanem asszociációk hozták össze az általam említett dolgokat. Meg kell nyugtassalak: szerintem se ugyanaz a lassan már 18. századi francia szalonok affektálására emlékeztető, jellegzetesen értelmiségi píszí, illetve a sorozatos rendőri diszkrimináció és kegyetlenség által sújtottak tiltakozása. De jogos indulatokból is következhetnek elfogadhatatlan és értelmetlen cselekedetek. (Valamint a pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve.)

egy nagyi 2021.01.08. 16:07:07

egy kérdés hozzátok, diszkriminálok-e akkor, ha azt mondom nálunk 1973-ban egy női szobafestő dolgozott. Így igaz Annának hívták és szuper ügyes volt. És mit kezdtek azzal, ha a nemrég elhunyt Nóbel-díjas Toni Morrisont úgy mutatom be valakinek, hogy egy nagyon jó színesbőrű írónő . és miért rossz, ha hallgatónőket mond valaki, mintha azt mondaná és a nőhallgatókat. /akár egyetemi, akár műsorhallgatókat/Akkor el kell törölni a Nőnapot!

rás · http://ras2.blog.hu 2021.01.08. 17:41:30

@egy nagyi: Nem kell eltörölni a nőnapot (bár a szakszervezet már nem osztogat hóvirágot), és ha ki akarod emelni az illető nő voltát, akkor nyugodtan mesélj a női szobafestőről. és természetesen senki nem tilthatja meg, hogy egyetemi hallgatónőknek szólítsd a diáklányokat - legfeljebb furcsán fognak rád nézni.

egy nagyi 2021.01.08. 19:03:30

@rás: nem akarok kekeckedni, de ez a kifejezés is lehet kontextus függő
mint már írtad tanítasz a felsőoktatásban
így elképzeltem neked egy szituációt
így szólsz a te csoportod hallgatóihoz: a másik csoportomban ezt a problémát egy hallgatónő briliánsan levezette, ki fog rád furcsán nézni?

rás · http://ras2.blog.hu 2021.01.08. 19:32:56

@egy nagyi: biztos nem mondanék hallgatónőt. Számomra nem a neme, hanem a státusza az érdemi információ: hallgató. Ha viszont a bájait akarnám méltatni valakinek, akkor csajt, lányt, nőt mondanék és nem hallgatónőt.

Dupla · https://doppeldupla.home.blog/ 2021.01.08. 23:32:38

@rás: lassan a pokolba vezető középúton találkozunk. :-)
Nagyon érdekes volt egy riport, ahol feketéket kérdeztek meg arról, hogy mit gondolnak Robert E. Lee szobráról Richmondban. A BLM mozgalom elkötelezett hívei számára egyértelmű, hogy le kell bontani. Mások azt mondták, hozzá tartozik a városképhez és érzelmileg őket ez nem kavarja fel annyira. Számomra is felvetődik a kérdés: nem jobb otthagyni és magyarázattal ellátni? Nyilván belejátszik ebbe az is, hogy Mahyarországon a szobor állítás, döntés/robbantás nemzeti hagyomány. :-)
Annyiban azonban nem volt pl. an angliai szobordöntés elfogadhatalan, hogy reflektorfénybe került a probléma.
Persze engem is zavar, amikor számon kérik rajtam, hogy elég toleráns vagyok-e, legyek szíves szembenézni a tudat alatti előítéleteimmel, és ha úgy gondolom, hogy nincsenek, akkor nem ástam elég mélyre. Számomra ennek kapcsán az is kérdés, hogy a cigány helyett a roma megnevezés pl. pont Magyarországon mennyiben segített a diszkrimináció csökkentésében? Mert hát az is a Piszi hozadéka.

rás · http://ras2.blog.hu 2021.01.08. 23:46:36

@Dupla: Egy szociálpszichológus szerint (nem emlékszem, ki volt az) az előítéletek segítenek eligazodni a világban. Gondolom (nem emlékszem a teljes kifejtésre) ezt ő se iránytűként, hanem segédeszköznek értette.
Cigány vs roma: eltekintve attól, hogy a cigányok egy része sem fogadja el a roma megnevezést, mert az az egyik (nép)csoportjukhoz kötődik, mint te is tapasztalhattad, a roma név használata semmivel sem csökkentette Magyarországon sem a diszkriminációt, sem a rasszizmust. Mindkettő elevenebb, mint valaha (ennek persze többrétű társadalmi, gazdasági okai vannak). A rasszista közbeszédben - gúnyosan tudomásul véve a "cigány" szó nemkívánatos voltát - elkerülő kifejezések kaptak polgárjogot még hivatalos (rendőrségi vagy média-) megnyilvánulásokban is: pl. "etnikum", "nem szoláriumbarna" stb. Soha ilyen iskolai szegregáció a modern magyar történelemben (az 1900-as évektől) nem volt, mint ma. Nincs párt, amelyik hajlandó lenne komolyan felvállani a cigányok felzárkóztatásának ügyét, mert mindenki tudja, hogy ez rendkívül népszerűtlen a magyar társadalomban.

egy nagyi 2021.01.09. 01:25:15

ajánlom nektek Almási Miklós: Az abszurd Shakespeare esszékötetéből az Othelló
személyiségét elemző részt. Egyébként néha jó elképzelni olyan embernek magunkat, mint akiket stigmákkal látunk el, hogy ők mit éreznek, hogyan gondolkodnak, de hát erre való az irodalom, művészet. Szobordöngetés ide vagy oda a múltat és jelent se lehet likvidálni, mint ahogy a Földet sem lehet lapossá tenni.

egy nagyi 2021.01.11. 00:10:12

@rás: legyen igazad, hallgató

de van egy megjegyzésem, amikor valakinek a státusza mondjuk:biológus, tanár, fodrász, takarító, doktor, festő, színész,
fizikus, bemondó, riporter stb., amikor hozzátesszük a nemük kifejezését jelentő szót a társadalmi gyakorlatban, erről azt gondolom, hogy a női emancipációnak azt a vívmányát fejezzük ki, hogy a nők igenis képesek a társadalmi munkamegosztásban részt venni, s egyszerűen anyagi egzisztenciával a férfiakkal egyenlőek. Az más kérdés, hogy sok esetben alacsonyabb a bérük, mint egy férfinak.

rás · http://ras2.blog.hu 2021.01.11. 11:56:13

@egy nagyi: Azt hiszem, egyetértünk abban, hogy a "más kérdés" az igazán fontos, amit nem helyettesít egy, a nyelvet megerőszakoló, szimbolikusnak szánt - de nevetséges - gesztus.

Dupla · https://doppeldupla.home.blog/ 2021.01.11. 19:05:42

Ahogy a Netflixen Death to 2020 című remek "dokumentumfilmben" mondta Hugh Grant: ma már akkor sem tudunk egyetérteni, ha egyetértünk :)

rás · http://ras2.blog.hu 2021.01.11. 20:37:14

@Dupla: Erre csak a klasszikus zsidó viccel tudok válaszolni, amit már sokszor elsütöttem.
Kohn panaszkodik a rabbinak, hogy a sógora, Grün egy kiállhatatlan alak, állandóan beleköt, gúnyolja, és ráadásul élősködik rajta. A rabbi megnyugtatja, hogy a sértettsége teljesen jogos, és ha úgy gondolja, szakítsa meg Grünnel a kapcsolatot.
Egy óra múlva beállít a rabbihoz Grün, és panaszkodik, hogy a sógora, Kohn egy kiállhatatlan alak, mindenen megsértődik, nincs egy jó szava hozzá, és ráadásul smucig, nem hajlandó kisegíteni a pénzzavarban lévő rokonát. A rabbi teljesen jogosnak nevezi Grün panaszát, ez a Kohn tényleg egy rémes figura.
Amikor Grün elmegy, a bóher, aki tanúja volt mindkét beszélgetésnek, rátámad a rabbira, hogy kétszínű, megalkuvó, hogy tehette, hogy mindkét félnek igazat adott.
Mire a rabbi: - És neked is igazad van, fiam.
süti beállítások módosítása