Vannak szavak, kifejezések, amelyeket k...ra utálok, például azért mert pontatlanok, félrevezetők. Ilyen az Orbán-rendszerrel szembeni ellenzéket - pártokat, más szervezeteket, médiát, független értelmiségieket stb. - "leíró" ballib jelző. Ez a baloldali-liberális rövidítése. Két eltérő politikai és filozófiai irányzatot jelöl, amelynek képviselői a 20-21. században gyakran kötöttek/kötnek alkalmi szövetséget valamely közös ellenséggel (pl. fasizmus) vagy ellenféllel (pl. egy konzervatív párt) szemben. Ettől azonban még nem azonosak, nem "egylényegűek". Illetve...

A dolog kicsit bonyolultabbá vált azáltal, hogy Európában - ahol ezek a fogalmak megszülettek, fontosak és (sokáig) pontosak voltak - a 70-es és 80-as évek neoliberális előretörésétől és különösen a kelet-európai, "kommunistának" nevezett rendszerek összeomlásától (ami történelmi véletlenként(?) egybeesett a gazdasági neoliberalizmust kodifikáló washingtoni konszenzussal) - a baloldal, marginális csoportoktól eltekintve megsemmisült. Távolról sem csak a kommunista rendszerek és Moszkvából is támogatott nyugati kommunista pártok eltűnéséről van szó. A gazdaság, a termelés átalakulása; a nagy tömegű szakmunkásságot foglalkoztató gyáripar - a szakszervezetek és a rájuk épülő, erős szociáldemokrata és (pl. Olaszországban, Franciaországban) kommunista  pártok bázisa - visszaszorulása az atomizált munkavállalókat foglalkoztató szolgáltatások javára; a termelés kihelyezése a kapitalista centrumországokból a perifériára és félperifériára stb. kihúzta a talajt a hagyományos baloldali szerveződések alól.

Mondhatni: a kapitalizmus - a globális kapitalizmus - elsöprő győzelmet aratott. S a kapitalizmussal a liberalizmus, amely egyrészt az egyén szabadságával azonosított demokrácián, másrészt a lehető legkevésbé korlátozott szabadpiaci gazdaságon alapul. (Most nem mennék bele abba, hogy a mai, az oligopóliumok által uralt globális gazdaság mennyire tekinthető szabadpiacinak. Adam Smith-i értelemben semennyire.) A liberálisok (lásd például a német FDP) ma is ezt vallják - és amennyire tehetik, ezt érvényesítik. A posztszocialista államok - köztük a kapitalista nagyvállalatok, az ipari multinacionális monopóliumok érdekeit talán a leggátlástalanabbul kiszolgáló orbáni Magyarország - neoliberális gazdaságpolitikája mellől azonban hiányzik a liberalizmus másik "lába", a demokrácia.

A szakszervezetek meggyengülése (Magyarországon gyakorlatilag az eltűnésük), a politikai baloldal hanyatlása, helyenként megsemmisülése azonban nem jelenti a baloldali gondolat, a baloldal szükségességének, lehetséges szerepének a megszűnését. A közösségi felfogást és társadalmi gyakorlatot leíró, a 19. században gyökerező - és a 20. században éppen térségünk által lejáratott - olyan fogalmak mint szocializmus, kommunizmus, kommunitarianizmus ma is a baloldaliság lényegét fejezik ki. A (globális) kapitalizmussal, a (neo)liberális kapitalizmussal mint rendszerrel szemben. Ha tetszik, a liberalizmussal szemben.

A "ballibség" problémája abból adódik, hogy az elmúlt évtizedekben a baloldali pártok - az angol Munkáspárttól, a német SPD-n át a magyar MSZP-ig - a kapitalizmus és a szocializmus közötti, valamiféle ködös "harmadik utat" hirdetve lényegében feloldódtak a liberális politikában és ideológiában, lemondtak a "veszteseknek", a társadalom alsóbb vagy éppen peremre szorított rétegeinek a képviseletéről. Azokéról, akik éppen le- vagy kiszorítottságuk miatt nem vesznek részt a politikában - a "polisz", a köz ügyeinek intézésében -, vagyis választóként nem jönnek számításba. Lényegében legfeljebb csak nosztalgiából nevezik őket - vagy ők magukat - baloldalinak. Szóval ők - mszp-stől, Gyurcsányostól - nem "ballibek". Liberálisok. (Ami persze csak az Orbán-féle autokraták számára szitokszó. Számomra ténymegállapítás.)

Ahogy az egyszeri őrmester mondta: "Ami ami, az az."

Szerző: rás  2022.04.25. 20:21 9 komment

Címkék: liberalizmus baloldal ideológia

A bejegyzés trackback címe:

https://ras2.blog.hu/api/trackback/id/tr8817816487

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

P_o_c_a_k_o_s 2022.04.25. 22:05:35

rás: felkeltetted a kíváncsiságomat.

Kérdés 1:
a „Ballib” szót, kifejezést én még nem hallottam, hogy valaki(k) magára mondja, használja, pláne büszkén. Én csak szitokszóként ismerem. Javíts ki, ha tévedek, és bocsáss meg, ha ennyire tudatlan vagyok.

2: Ez a „ballib” kifejezés más nyelvekben is megvan? Én még nem hallottam, nem olvastam, pláne „tudományos értekezés”-ben, nem.
3: hogy bonyolítsam: az ausztrál konzervatív párt neve: Liberals, a munkáspárté: Labor. ("u" nélkül)
Ugyanez a UK-ban Conservatie vs. Labour
4: A US-ben a Demokrata Párt „balszárnyát” hívják „progresszív”-nek. (ők a „komcsik”)
5: Németországban a „die Linke” az ndk-s utódpárt. amivel egyetlen parlamenti párt sem akar koalícióra lépni. Ezt, minden választás előtt közlik, és (eddig) betartották, hasonlóan az AfD-vel. Tartományi és városi szinten szoktak kivételt tenni, országos szinte, soha!

Egyelőre ennyi.

rás · http://ras2.blog.hu 2022.04.25. 22:23:49

@P_o_c_a_k_o_s: A magyar politikai publicisztikában széleskörűen használatos a "ballib" jelző (és főnév), távolról sem csak szitokszóként. Ezt a posztot is egy, a ballib pártoknak tanácsot adó ballib értelmiségi Facebook-bejegyzése váltotta ki.
Ami a többi felvetésedet illeti, extra Hungariam non est vita...

egy nagyi 2022.04.26. 00:14:23

@rás: értelek, nem is akarok vitatkozni, mert én a politikában, kultúrában ,gazdaságban, az már más kérdés, hogy tudok-e vele azonosulni, paradigmaváltást látok.

ha leírjuk teljes nevén, hogy baloldali liberális párt, már más az akusztika. Az már más kérdés, hogy kis hazánkban mely pártokra illik ez a definíció hiszen szemellenzősen gondolkoznak.

johnnymoore 2022.04.26. 14:11:34

Véleményem szerint a "ballib" kifejezés konkrétan onnan származtatható Magyarországon, amikor Horn Gyuláék összebútoroztak az SZDSZ-szel 1994-ben. A volt állampárt holdudvara (amely baloldali volt) összeállt a liberális holdudvarral és már kész is volt a "ballib" tábor.

Másrészről a jelenkor értelmezésében is van jelentése, de sajnos nem tudnám olyan pontosan definiálni, így csak néhány nevet leírok, akik tökéletesen reprezentálják ezt a fogalmat.

Tipikus "ballib" értelmiségi: Kornis Mihály, Farkasházy Tivadar, Havas Henrik, Magyar Bálint, Lányi András, Váncsa István, Iványi Gábor, Demszky Gábor, Debreczeni József, Horn Gábor és még sokan mások. --> Többnyire ezek az emberek tartják fogva ma is az ellenzéket, amely miattuk képtelen megújulni.

Egyébként ma sem igazi liberálisok sem pedig igazi baloldaliak nincsenek a magyar politikai palettán. Személyeket lehetne ugyan mondani, akik ilyenek vagy olyanok, de pártokat semmiképpen.

Schiffer András például egy nagyon következetes baloldali ember, aki igen-igen figyelemreméltóan tartja magát az elveihez, Tamás Gáspár Miklós szintén. Fodor Gábort is ilyennek tartom a liberálisok körében, vagy éppen Gerő Andrást.

P_o_c_a_k_o_s 2022.04.26. 17:06:07

@rás: nem a kérdésemre válaszoltál! Jól sejtettem, hogy nincs magyar megfelelője, nincs definíciója. Ezért gondoltam, valaki csak megnevezi magát, mint „ballib”. De nem, hiszen Te is csak mellébeszélsz: „…A magyar politikai publicisztikában széleskörűen használatos a "ballib" jelző (és főnév), távolról sem csak szitokszóként….”, ergo Te sem ismersz senkit, aki saját magát (büszkén) nevezi „ballib”-nek. A hozzászólók is csak másra használják, senki sem mondja (állítja) saját magára, már pedig ő egy ballib. Furcsa, nagyon fura.

rás · http://ras2.blog.hu 2022.04.26. 19:38:52

@johnnymoore: Az amúgy illusztris névsorod tükrözi a "ballib" kategória zavarosságát. Érdekes nézőpont, amelyből egy kalapba kerül Lányi András és Iványi Gábor Havas Henrikkel; a névsor közös nevezője leginkább az, hogy kit kell utálnia egy hithű fideszesnek.
Az utolsó bekezdésben szereplő négy személy értékelésével többé-kevésbé egyetértek.

Azzal is egyetértek, hogy az 1994-es MSZP-SZDSZ koalíció lehetséges magyarázata a "ballib" fogalom megszületésének. Ekkor válik manifesztté a magyar baloldal feloldódása a liberalizmusban, amit a konkrét világpolitikai és világgazdasági kontextus kényszerít ki. Ez azonban korábban kezdődött, és tévedés a "volt állampárt holdudvarát" - valamiért holdudvarnak nevezed a pártokat, az őket vezető politikusokat, ami fogalmi tévedés - baloldalinak nevezni. Már az MSZMP, a késői Kádár-rendszer sem volt az. A 70-es évek végétől a világgazdasági válsággal-átalakulással és a szovjet típusú szocializmus Berlintől Vlagyivosztokig (plusz Kína) egyre inkább megnyilvánuló csődjével összefüggésben Magyarországon - ha nyögvenyelősen is - megindul a gazdaságpolitika liberális, kapitalista piacgazdasági átalakítása. Aminek persze még egy évtizedig gátat szab a politikai rendszer - amely se nem baloldali, se nem liberális, hanem ideológiamentes (függetlenül a propagandától, lényegét tekintve) bürokratikus és egy, az országot megszállva tartó nagyhatalomtól függő.

johnnymoore 2022.04.27. 09:43:33

@rás: "a névsor közös nevezője leginkább az, hogy kit kell utálnia egy hithű fideszesnek."

Én egyiket sem utálom, pedig hithű fideszesnek vagyok elkönyvelve – jelentsen is ez bármit. :D

A rendszerváltozás előtti időszak ideológiamentességéről szóló soraiddal pedig egyetértek, bár én úgy értettem a baloldaliságot, hogy "papíron" baloldaliak voltak, hiszen mégiscsak egy Munkáspártról volt szó... nyilván Fekete János, Nyers Rezső és a többi nyugat felé kikacsintó technokrata nem volt baloldali.

rás · http://ras2.blog.hu 2022.04.27. 10:20:52

@johnnymoore: "Én egyiket sem utálom, pedig hithű fideszesnek vagyok elkönyvelve." Lehet, hogy árnyalnom kell a "hithű fideszesről" kialakított képzetemet. :-D

"nyilván Fekete János, Nyers Rezső és a többi nyugat felé kikacsintó technokrata nem volt baloldali"
Nem a Nyugat felé kacsingatásról volt szó, hanem a "szocializmus" gazdasági zsákutcájából a piacgazdaság elemeinek beemelésével való kitörési kísérletről. Sem Fekete, sem Nyers nem gondolt rendszerváltásra, a táborváltást pedig lehetetlennek tartották. De ami a fő, nem személyekről van szó, amikor a kései Kádár-rendszer ideológiamentességéről beszélek, hanem magáról a rendszerről, amely pragmatikusan gazdaságvezérelt akart lenni.

johnnymoore 2022.04.27. 14:55:06

@rás: OK, azt hiszem értem.

"Lehet, hogy árnyalnom kell a 'hithű fideszesről' kialakított képzetemet. :-D"

Igen, lehet. :D
süti beállítások módosítása