Ellustultam vagy elfásultam, vagy csak őszi fáradtság, spleen, nem tudom, de tény, hogy mostanában, ha gyakran át is fut a fejemen, hogy blogolni kéne, a gondolatot nem követi tett. "Ruki nye podümájutszja", ahogy az orosz mondja, azaz nem mozdul a kéz. A napokban egy kommentválaszban már megírtam az egyik lehetséges okot: exhibicionizmusomat mostanában - harmadik hónapja - a rádiózásban élem ki: Radio Q 99.5 (www.radioq.hu) vasárnap délután 4-től 6-ig (ismétlés hétfőn 2-től), Hordalék című, aktuális, közéleti magazin.
Egy lehetséges másik ok, hogy mindazok a bloggerek, akiket bő nyolc éve elkezdtem olvasni, s akik kedvet csináltak ahhoz, hogy 2008 nyarán magam is elkezdjem - pl. drc, Platen, bitadani, zolivagyok(zokni és egyéb neveken), w.m., Thomas, Kaptárlakó, Mesterszakács... időközben abbahagyták. Nem, én egyelőre legalábbis nem szándékozom, de a hév már nem a régi (én sem).
És akkor röviden azoknak valamit, akik a cím miatt klikkeltek a bejegyzésre. Bokros Lajos természetesen nem lesz Budapest főpolgármestere. Nem mintha nem lenne rá alkalmas, de ez nem szempont. Nincs mögötte szervezett erő, és nincs tömegtámogatottsága, de ezt sokan megírták/megírják ezekben a napokban, hogy tudniillik, szétesett, identitását egyelőre még csak nem is kereső, tehetségtelen, alkalmatlan vagy egyszerűen csak pszichopata figurák kicsinyes belső harcaiba merült "baloldal" (nem az), szánalmas ellenzék. Meg közönybe süllyedt "választópolgárok". Igen, és csaló választási rendszer, az állami pénzek, eszközök pofátlan lenyúlásán alapuló Fidesz-propaganda, de ez számít a legkevesebbet.
Pedig a hétfő déli sajtóértekezleten, ahol bejelentették Falus visszaléptetését és Bokros "baloldali" támogatását, fontos, releváns mondatok hangzottak el. Falus Ferenc - akiből a liberális mainstream média kéjesen, a jobboldallal versengve csinált bohócot -, teljes joggal hívta fel a figyelmet arra, hogy a Fidesz célja az önkormányzatiság megsemmisítése. Gyurcsány arról beszélt, hogy "az önkény emberei és a demokraták küzdenek egymással", és ez felülírja a jobb-, illetve baloldal, konzervatívok, liberálisok, szociáldemokraták (azt hiszem ezt a szót nem ejtette ki) ellentéteit. Maga Bokros pedig nagyon határozottan, a helyzet komolyságát érzékeltetve jelentette ki: "a vezérelvű parancsuralom megroppantotta az alkotmányos jogállam gerincét", ezért most szakpolitikai viták helyett rendszerpolitikai küzdelemről van szó, demokrácia és diktatúra, társadalmi szolidaritás és a társadalom elnyomása közt kell választani. Tökéletesen igaza van. A hajára kenheti...
Bokros nem hülye, pontosan tudja, hogy most nem fogják megválasztani. Politikusi fellépése, súlya, a mai ellenzéki térfél kínálatából kiemelkedő személyisége szerintem valójában a jövőnek, egy jövendő lehetséges szerepnek szólhat. Bokros ugyanis autentikus személyiség, azonos önmagával, így elvben kiválóan alkalmas lehet egy - a mára amúgy is értelmezhetetlenné vált, klasszikus jobb- és baloldali megosztottságon felülemelkedő ellenzéki vezérszerepre. "Mindössze" a szervezeti erő, a támogatás hiányzik mögüle. Na meg a népszerűség. Igen, a démonizált Bokros-csomag, amely a neoliberális (konzervatív) monetáris politika eszközeivel rántotta vissza a szakadék széléről az országot. Ahova egyébként az elkerülhetetlen rendszerváltás, no meg az Antall- és Boros-kormányok gazdaságpolitikai dilettantizmusa juttatta az országot. Bokros akkor is az a konzervatív politikus volt, aki ma: racionális, hideg fejű közgazdász, a "koraszülött jóléti állam" (Kornai) ellenfele, de akiben megvan a konzervatív politikusok szociális érzékenysége a legszegényebbek, a legkiszolgáltatottabbak iránt. De csak a legalul lévők iránt - innen ered a rászorultsági elv szándékolt érvényesítése a szociálpolitikában. Egy dolog, hogy tetszik-e nekem ez az elv (nem tetszik), de másik, hogy akkor Bokros el is vétette a határt, ezért jut azóta is naponta eszembe. valahányszor az utcán, boltban, villamoson a fogatlan emberek százezreit (millióit?) látom.
Utolsó kommentek