Az elmúlt tíz évben a blogjaimon is többször, több szempontból foglalkoztam vele. Ma azért került elő a téma, mert Kanadában engedélyezték a marihuána használatát, hosszú sorok kígyóztak az árusítóhelyek előtt, amelyek hamar kifogytak a készletekből. Sajnos, nem voltam (még?) Kanadában, de minden onnan, róla származó információm alapján nagyon rokonszenves, élhető, emberi helynek tartom, a mostani miniszterelnök, Justin Trudeau pedig különösen szimpatikus. S bár magam továbbra se fogyasztottam - valószínűleg már nem is fogok - drogot (ha leszámítom az ipari mennyiségben szedett vérnyomás- és koleszterincsökkentőt, altatót, vitaminkészítményeket, "étrendkiegészítőket", na meg persze a (mérsékelt) alkoholfogyasztást, a valahai, kb. 15 évig tartó cigarettázást), kezdeti, szigorúan elutasító véleményem sokat enyhült az évek során. Legalábbis, ami a marihuánát illeti. Másrészt viszont tudom, hogy az olcsó, tehát bárki számára hozzáférhetővé vált drogok - a herbál, a biofű meg mit tudom én minek nevezett szörnyűséges keverékek - elterjedése nyomán a magyarországi droghelyzet tragikussá vált. Történetesen éppen egy 15 éves cigány srácot mentorálok, aki évek óta drogozott és a droghoz jutás érdekében mindent lopott, amihez csak hozzáfért. Ezért a telepen és a faluban rendszeresen megverték, most pedig bírósági tárgyalásra vár. (Én meg néha már azt remélem, hogy mégis ember lesz - lehet - belőle, de ez most mellékszál.)
A fentiek bevezetőül szolgálnak ahhoz, hogy felidézzem - egy link segítségével - egy tíz évvel ezelőtti bejegyzésemet, amely nagyrészt Platen barátom egy bejegyzésén (azóta elvitte a cica, illetve a megszűnő Freeblog), illetve azt követő vitánkon alapult, de szó van benne a gyávaságomról meg Nagy Feró Garázsáról is. Mindenekelőtt azonban Lou Reed egy témába vágó felvétele, amit szégyenkező rajongással tettem közzé 2010. februárban. (Egy balos portálon találtam, ami persze további spekulációkra adhat alkalmat arról, hogy mivel kábítom magamat.)
És akkor az említett, 2008. decemberi (hosszú) bejegyzés: itt
Utolsó kommentek