"Don Ricardo" nicknéven találkoztam vele a blogoszférában több mint egy évtizede. A híres, szivaros Guevara-kép volt az avatarja. Engem persze Guevara ragadott meg - őt a szivar. Sokáig kommentekben beszélgettünk, aztán találkoztunk is. Nem sűrűn, mert ő az ország másik végében élt. Barátok lettünk. Nem teljesen azonosan láttuk a világot, ő a hagyományos angolszász liberalizmus rendíthetetlen híve volt, én meg... de ez most nem érdekes. 

Tegnap Covid-fertőzés következtében meghalt. (Igen, volt "alapbetegsége" is.) Nyugodj békében, Ricsi!

*

Ez egy tavaly októberi bejegyzés volt. Nekem ő a saját halottam. A 39 éves nyíregyházi tanár, akit napokig kifelejtettek a hivatalos statisztikából. Európa számos nagyvárosához hasonlóan ma délben Budapesten is egyperces csenddel emlékezünk a járvány áldozataira. Hetek óta nálunk vannak Európában lakosságarányosan a legtöbben, bármit hazudik is Orbán Viktor. Leírtam ezt a mondatot, és azonnal feltámadt bennem a kétség, szabad-e egy tragédiát - személyes és társadalmi tragédiát - politikával beszennyezni. Szabad? Kell! Tudatában kell lenni, hogy annak, ami ma történik a kórházakban (és azokon kívül), az a hatalmi gőg, az alkalmatlanság és a sima gonoszság következménye.

Szerző: rás  2021.03.24. 01:10 4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ras2.blog.hu/api/trackback/id/tr3516475540

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

emdefalla 2021.03.24. 08:12:28

Nyugodjanak békében mindazok, kik átmentek a hídon.

A gonoszság, gőg, arrogancia s a hasonlóan nem pozitív jelzők mindegyike a vélt hatalomban lévők sajátjai. Lehet, gondolnak rá néha, hogy kiengedték a szellemet a palackból, s rájátszanak a zemberek(!) félelmeire.

Mindennek s mindenkinek eljön az ideje. Remélem, megérem bukásukat! Nem leszek boldogabb tőle, de na. Oszt'jónapot...

egy nagyi 2021.03.24. 13:38:33

Mélységesen együttérzek a Covid-ban elhunytak szeretteivel ebben a kegyetlen fájdalomban.
Unokaöcsémet február második hetében rendelték be a második kemoterápiás kezelésre a hematologiára az Üllői útra, természetesen két negatív PCR teszttel. alig hogy vége lett a kemonak, de még megfigyelés alatt volt, amikor valaki behurcolta a vírust,s ő is pozítiv lett. Az egész hematológiai osztályt átköltőztették a Tömő utcai kórházba, vagyis a kijelölt Covid-kórházba. Orvosokkal együtt. Unokaöcsém leukémiás kezelése már ott tartott, hogy a harmadik kemoig hazamehet. Itt gyógyszereket kapott, egy olyan légzést segítő pumpaszerűséget, hogy a véroxigén nehogy súlyosan lecsökkenjen, szerencsére lélegeztetőgépre nem került. A mellettük levő kórteremben voltak, akik lélegeztetőgépre kerültek, s nap, mint nap látták a halottak eltávolítását. A családtagokkal semmilyen kórházban nem lehet találkozni. Az unokaöcsém végül ilyen súlyos rákbetegség mellett hazajöhetett, természetesen két negatív teszt után. Otthon két napig egyfolytában sírt, kisírta a rettenetes halálfélelmét.
A férjem urológusa mondta, hogy a kórházuk egy része Covid-osztály, de ha egy vizeletelzáródású beteget behoznak nem tudnak mit csinálni, ott kell abban a műtőben ellátni, ahol a negatív tesztű betegeket.
Nagyon haragszom az oltásellenesekre, föl se fogják, hogy mivé fajulhat egy fertőzés.
Végül a héten 50 éves nagylányunk is pozítiv lett, de hálistennek már jól van. Viszont a családi ünnep odavan.
Aki a blogodra téved mindenki vigyázzon magára, nem vicc ez Moric. Rás Te is vigyázz!

rás · http://ras2.blog.hu 2021.03.24. 14:49:33

@egy nagyi: :( elég rémes történet, és mert mazochista vagyok, sok ilyet olvasok a különböző internetes oldalakon. Ti is vigyázzatok magatokra!
süti beállítások módosítása