tanacskoztarsasag_plakat3_1.jpg„A múltat végképp eltörölni
Rabszolga-had indulj velünk!
A Föld fog sarkából kidőlni,
Semmik vagyunk, s minden leszünk!”

A múltat sikerült eltörölni – az emlékét is. Ma van a az 1919-es Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulója, de ez a baloldalon kutyát sem érdekel (jobboldali portálokat nem néztem). Vannak, akik szégyellik, vannak, akik elfelejtették, vannak, akik semmit se tudnak róla. Márpedig a magyar baloldal történetéről, hagyományáról – történelmi folytonosságáról – leválaszthatatlan az első magyar munkásállam. A proletárdiktatúra.

Igen, a Tanácsköztársaság diktatúra volt, nem hazudta magát demokráciának. Azt mondta – egy messianisztikus álom igézetében –, hogy megvalósítja azok uralmát, akik eddig elnyomottak voltak, kidönti sarkaiból a Földet, eltörli a múltat. Ha kell, akkor erőszakkal. Munkásoknak adja a gyárat, parasztoknak a földet, nyomortelepek lakóinak a belvárosi úri lakásokat. Erről elég keveset tudhat egy, az iskoláit az elmúlt harminc évben végző magyar ember – mindenképpen kevesebbet, mint, mondjuk, egy francia középiskolás az 1871-es Párizsi Kommünről vagy egy német Marxról vagy éppen Rosa Luxemburgról. A múltat sokféleképpen lehet eltörölni. Például úgy, hogy magát magyarnak és baloldalinak tartó fórum, szervezet „elfelejt” megemlékezni az évfordulóról.

A Tanácsköztársaságról, a proletárdiktatúráról sok mindent lehetne – kéne – elmondani, tudni. Azt például, hogy része volt az 1917-23-as európai forradalmi hullámnak; hogy folytatása volt a Kossuthra, Ady Endrére és Marxra egyaránt hivatkozó őszirózsás forradalomnak; hogy válasz volt az addig elképzelhetetlen emberveszteségeket és szenvedést okozó világháborúra; hogy akkor jórészt 30-as éveikben járó vezetői milyen naiv hittel vágtak bele a világmegváltásba. (Ajánlott irodalom a forradalomban részvevő Sinkó Ervin Optimisták című, művészileg gyenge, de fantasztikusan érdekes regénye.) Idézni lehetne akár a – méltatlanul – a mai magyar szélsőjobboldal hivatkozási pontjának tekintett Prohászka Ottokár püspököt, aki az első hetekben társadalmi igazságtételként üdvözölte a forradalmat és a tanácshatalommal való együttműködésre utasította egyházmegyéje papjait; vagy Szabó Dezsőt, aki minden ellenforradalmi írás betiltását követelte. Merthogy az élet bonyolult… Hány huszonéves magyar fiatal tudja, hogy a Tanácsköztársaság volt az egyetlen, amely fegyverrel szállt szembe az országot megszálló idegen hadseregekkel (amelyeknek aztán Horthy a hatalmát köszönhette)?

Lehet és kell beszélni a forradalom (valódi és vélt) ellenségeivel szemben meghirdetett és gyakorolt vörös terrorról. Nem elfeledkezve arról, hogy ezt egy olyan négy év – a „nagy háború” – előzte meg, amikor Európában milliók számára vált napi tapasztalattá, kitörölhetetlen élménnyé, hogy – szemben a Biblia tanításával – ölni nem bűn, hanem hazafias, sőt keresztényi kötelesség.

És természetesen ezekkel együtt kell beszélni a diktatúra hibáiról, bűneiről, tévedéseiről, ostobaságairól.  

Beszélni kell, emlékezni kell, tanulni kell – amíg még képesek vagyunk rá.

Szerző: rás  2023.03.21. 11:29 5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ras2.blog.hu/api/trackback/id/tr1718076806

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

egy nagyi 2023.03.22. 00:58:29

rás: kiszámítható zsigeri reakcióid vannak. egyszer már ilyen megemlékezésed alkalmával elég sokan hozzászóltunk, mára már kifáradtunk. De Te született idealista vagy, nem tudod a beidegződéseidet meghaladni. Nem tudsz, hogy úgy mondjam kívül maradni a körön. Egyébként vannak kíváló, most publikáló történészek akik objektíven látják a Tanácsköztársaság szerepét. Szíved joga hínni valamiben, de vigyázz , nehogy a funnndamentalizmus csapdájába essél.

látjátok feleim szümtükkel 2023.03.25. 09:22:41

Ras nem fog a fundamentalizus csapdjába esni, egyébként meg teljesen igaza van. Egyet felejtett el. Harminc év, de inkább talán 13 nem elég ahhoz, hogy a népesség okosabb része átlássa az elmúlt évszázadok és a mai történések közti valós összfüggéseket.
Van egy mondás, hogy az elefánt könnyen tanul, és nehez felejt. A magyar ember könnyen felejt, és nehezen tanul. Ez a lényegi különbség a magyar "konzervatív ember" és a liberalizmus közt. Nekik a lényeg az, hogy ki fogja a gyeplőt, és nem az, miként vezeti a lovakat.

Majd a jövő történelme kiforrja ezt a kérdést is, és helyére fogja tenni a tanácsköztársaságot.

rás · http://ras2.blog.hu 2023.03.25. 11:38:32

@látjátok feleim szümtükkel: "Harminc év, de inkább talán 13 nem elég ahhoz, hogy a népesség okosabb része átlássa az elmúlt évszázadok és a mai történések közti valós összfüggéseket." Valójában épp egy ellentétes folyamat megy végbe: a felejtés. Egyébként is meg akartam emlékezni a Tanácsköztársaságról (és döbbenten fedeztem fel, hogy tavaly, tavalyelőtt ezt elmulasztottam), de külön lendületet adott az afeletti felháborodásom, hogy sem a Szikra, sem a Mérce, sem a Népszava nem tartotta ezt fontosnak, időszerűnek, "politikusnak". Ajtmatov az Évszázadnál hosszabb ez a nap című regényében olvastam a mankurtokról, azokról a rabszolgákról, akiket fizikai behatással megfosztottak az emlékezés képességétől és így bármit megtettek, amire utasítást kaptak.

látjátok feleim szümtükkel 2023.03.25. 16:38:21

@rás:

Szerintem nincs ellentéses folyamat. A rövid távú memória a legrosszabb. A hosszúban lehet bízni. Tapasztalás. Ezért a felejtés az átlátás egyik akadálya. Ennek az akadálynak a leküzdéséhez nem elég 30 év sem.

egy nagyi 2023.03.28. 23:05:28

@látjátok feleim szümtükkel: ha az emberiség nem lenne képes felejteni, akkor képtelen lenne a túlélésre. @rás: ez nem jelenti azt, hogy a kibeszélésnek, emlékezetpolitikának nincsen helye, csak
akkor van baj, ha az objektívitás sérül.

Magam részéről nagyon nehezen tudok azonosulni bármilyen, akár forradalmi lendületű, eseménnyel is, mert mindig van akit kifosztanak, meghurcolnak, felakasztanak, mert csak a konszenzusok
éltetik a históriát, valamilyen kiinduló pontról. Ma rás a Te általad említett ellenzéki orgánumok, hogy nem emlékeztek meg erről a napról, nincs meg a garniturájukban, egyrészt kispolgárok, másrészt vesd össze a T. egy két történetét a gyakorlatban a fidesz gyakorlatával, Amit ma kritizálunk.
süti beállítások módosítása