Tegnapelőtt megnéztem, teszem hozzá: kötelességszerűen a cannes-i Nagydíj és a kísérő hype nyomán, mert máskülönben nagyon ritkán járok moziba. A múlt héten egy baráti társaságban vita volt róla, a két embernek, aki látta, nem tetszett, esztétikai és morális alapon utasították el. Én nem tudom elhelyezni a tetszik - nem tetszik skálán, valahogy más dimenzióban van: érdekes és elgondolkodtató. (És persze filmművészetileg, szakmailag tényleg nagyszerű.) Még csak azt se mondanám, hogy fejbe csapott. Azzal pedig végképp nem tudok mit kezdeni - pontosabban: laikusként nem érzem -, amit a kritikai visszhang szinte egyöntetűen kiemel, hogy ugyanis ez a holokauszt filmes ábrázolásának egyedül érvényes lehetősége lenne. Sajnálom, de számomra a láger-témában alkotott filmek közül továbbra is verhetetlen Andrzej Wajda Tájkép csata utánja. Továbbá pár nappal a Saul fia előtt a youtube-on megnéztem Elem Klimov Jöjj és lásd című filmjét, amelyre előzményként, példaként Nemes Jeles (és múlt heti És-cikkében György Péter esztéta) hivatkozik. Megrázó, döbbenetes erejű film a második világháború emberi borzalmairól.

Tehát gondolkodtam a Saul fián, azon, hogy tulajdonképpen mit is láttam. És arra jutottam, hogy ez nem holokauszt-film, úgy értve, hogy nem a zsidók kiirtásáról, annak konkrét történelmi, etikai, emberi vonatkozásairól szól - ahogy Kertész Imre is tiltakozni szokott az ellen, hogy a Sorstalanságot (amit én fenntartások nélkül irodalmi remekműnek tekintek, a belőle készült film viszont nem tetszett) "holokauszt-regénynek minősítsék. Elvontabb filozófiai síkon mozog, amihez a megsemmisítő tábor csak háttér vagy inkább "elrugaszkodási pont", a néző által tudottnak véve magát a holokausztot, az emberiség történelmének ezt a botrányát. Az, hogy valójában mi történik, amikor a Sonderkommando tagjaként a zsidókat - élő embereket, öregeket, gyerekeket - a gázkamrába terel, aztán a hullákat, a "darabokat" kicipeli, ruháikat begyűjti, már kívül marad Saul tudatán. Kiszámíthatóan véges egzisztálásában már érdektelenné vált zsidósága, magyarsága, bármiféle egyéb individuális jellemzője. De egyszer csak egy véletlen, egy haldokló gyerek (és "egyedi"megölésének) látványa az embertelen - úgy értve: ember, humán lény nélküli - gépezet részévé vált "fogaskerék-lényt" (a filmbeli Saul Ausländert) hirtelen visszazökkenti ember-létébe. És ez irracionális; irracionális emberként érezni, viselkedni ebben a világban. Ettől kezdve individuumként nemcsak a nácikkal kerül szembe, hanem a nácik, a várható megsemmisítés ellen közösségként fellépő ellenállókkal is. Ezt erősítik - és a film etikai "üzenetét" gyengítik - a kalandfilm- és thriller-motívumok, amit a Revizor portál kritikusa is szóvá tesz. Feloldás nincs: Saul a gyereket nem tudja eltemetni, és együtt pusztul a táborból fegyveresen kitörőkkel.

Szerző: rás  2015.07.04. 11:01 6 komment

Címkék: film holokauszt Nemes Jeles László Saul fia

A bejegyzés trackback címe:

https://ras2.blog.hu/api/trackback/id/tr897594826

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hazaváró (törölt) 2015.07.04. 17:34:42

Nem tudom, hallotta-e Rangos Katalin beszélgetését Röhrig Gézával 2015.07.01-én 19:00-től kezdődő sávban.
Ha nem, mindenképp ajánlom.
Röhrig élesen,tisztán, sebészi pontossággal fogalmaz a film kapcsán a mostani időről; a ma annyira elburjánzott minden komoly, sorsunkat érintő dolgot elbagatellizáló,szétnevetgélő mismásolással szemben.

Ha csak belehallgatni akar, akkor www.klubradio.hu/bview.php?bid=archiv_n linken kikeresve az említett dátumot, előrepörgetve 13:20 perctől kezdve.

rás · http://ras2.blog.hu 2015.07.04. 17:51:11

@hazaváró: Köszönöm szépen, feltétlenül meghallgatom. Röhriggel Balónak is volt az RTL-en egy nagyon érdekes és fontos interjúja: rtl.hu/most/rtl2/68203_magyarul_baloval_hivo_es_zsido_a_cannes-i_nagydijas_saul_fia

hazaváró (törölt) 2015.07.04. 20:08:07

@rás:
Köszönöm!, ezen a mellékelt linken néztem meg, de lehet (?), hogy ez egy másik érdekes és fontos interjú:
rtl.hu/rtl2/magyarul/saul-fia-arc-a-pokol-kozepebol

rás · http://ras2.blog.hu 2015.07.04. 23:41:51

@hazaváró: Ez természetesen ugyanaz. Közben meghallgattam az (egész) Rangos-interjút, tényleg nagyon érdekes - egyébként a zsidó-keresztény párbeszédről szóló beszélgetésvég is. Ami Auschwitzot, a holokausztot illeti, azt gondolom, hogy párhuzamos történetté vált a film és Röhrig nagyon meggondolkodtató véleménye, amit igyekszik mindig elmondani, hogy ugyanis a világ semmit nem tanult Auschwitzból, ugyanazok vagyunk.

egy nagyi 2015.07.05. 11:41:39

rás:elsők között láttam a filmet, nekem egészen másként jött le. Lemondhatunk-e fiaink tisztességes eltemetéséről,/Antigoné is erről szól/, pláne a zsidóság, amely egy ilyen szörnyű katasztrófa áldozata lett, de akik túlélték és leszármazottaik/ főleg hitbéli alapon/ várják a Messiást, akinek az eljövetelekor a földben kell találnia az elhunytakat/ itt a forradalom a filmben, amikor Saul a végsőkig kűzd a hitbéli parancshoz ebben a tragédiában is/. Végül Saulnak megjenik egy élő kisfiú, aki veszélyt hoz az ellenállókra, de a gyerek vétlen és bármennyire is úgy tűnik nem jó a befejezés, de a kisfiú szabadon fut az erdőben, mert minden tragédia ellenére a zsidóság várja a Messiást, mindig kell túlélőnek maradnia, aki fogadja.

rás · http://ras2.blog.hu 2015.07.05. 11:45:43

@egy nagyi: Egy igazán jó műalkotásnak mindig több rétege, olvasata van.
süti beállítások módosítása