150 éve, 1870. április 22-én született.

"A demokrácia nem azonos  azzal, hogy a kisebbség aláveti magát a többségnek. A demokrácia  - állam, mely elismeri a kisebbség alárendeltségét a többségnek, vagyis olyan szervezet, amely arra szolgál, hogy egyik osztály a másik ellen... rendszeres erőszakot alkalmazzon.

Mi végcélként az állam megszüntetését tűzzük ki, azaz minden szervezett és rendszeres erőszaknak, általában minden, embereken elkövetett erőszaknak a megszüntetését. Mi nem várjuk egy olyan társadalmi rend eljövetelét, amelyben nem tartják majd tiszteletben azt az elvet, hogy a kisebbség aláveti magát a többségnek. De amikor a szocializmus felé törekszünk, meg vagyunk győződve arról, hogy ez át fog nőni a kommunizmusba, s ezzel kapcsolatban általában megszűnik majd annak szükségessége, hogy emberekkel szemben erőszakot alkalmazzunk, hogy az egyik embert a másiknak, hogy a lakosság egyik részét a másiknak alárendeljük, mert az emberek meg fogják szokni, hogy a társadalmi együttélés elemi feltételeit erőszak és alárendelés nélkül tiszteletben tartsák.

Engels éppen azért, hogy a megszokásnak ezt az elemét kiemelje, új nemzedékről beszél, 'új, szabad társadalmi állapotok között felnőtt nemzedékről, amely képes lesz arra, hogy az egész államkacatot sutba dobja', - minden államkacatot, a demokratikus-köztársaságit is."

"A kapitalista társadalomban..., a demokratikus köztársaságban többé-kevésbé teljes demokráciát találunk. De ez a demokratizmus mindig a kapitalista kizsákmányolás szűk keretei közé van szorítva és ezért - lényegében - mindig a kisebbség, csak a vagyonos osztályok, csak a gazdagok számára demokratizmus. A kapitalista társadalomban a szabadság nagyjában mindig ugyanolyan marad, amilyen a régi görög köztársaságokban volt: szabadság a rabszolgatartók számára. A mai bérrabszolgákat a kapitalista kizsákmányolás feltételei következtében annyira nyomja a nyomorúság.és a szegénység, hogy 'nem demokrácián jár az eszük', hogy az események megszokott, békés folyása mellett a lakosság többsége ki van rekesztve a társadalmi és politikai életben való részvételből."

(Állam és forradalom. 1917. augusztus-szeptember).

 

Szerző: rás  2020.04.22. 21:21 21 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ras2.blog.hu/api/trackback/id/tr8915632914

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

egy nagyi 2020.04.23. 16:19:55

rás:tény, hogy konzekvens vagy magadhoz.
Nem lehet persze Lenint kihagyni. De egy kis széljegyzetet mellékelek: nagy a száj, s ő is álnokul viselkedett. Te ezt jobban tudod. Most pont egy olyan regényt olvasok, amely betekintést nyújt a szovjet viszonyokról a háború idején. Amikor tegnap éjjel becsuktam a könyvet ezt találtam mondani, Hogy egyetlen igazság van: az, hogy nincs igazság.

rás · http://ras2.blog.hu 2020.04.23. 17:33:08

@egy nagyi: Én inkább azt mondanám: több(féle) igazság van.

Dupla · https://doppeldupla.home.blog/ 2020.04.24. 09:23:10

Erre egyrészt rácáfolt több nyugat-európai demokrácia, különösen a skandináv jóléti államok. Már eleve problémásnak tartom az "osztály" fogalmát, az ehhez kapcsolódó történelemszemlélet sok korszak vonatkozásában egyszerűen hibás.
Persze nem Lenin az első, aki egyféle elvet vallott ás másképp cselekedett. Miután hozzájutott a hatalomhoz, elrendelte a "vörös terrort" és bár azt állította, hogy ez csak átmeneti eszköz, mégis fenntartotta alkalmazást a későbbiek során is. Más írásokban megvédi a terror jogszerűséget és szükségességét. Biblikusan mondva: hamis próféta.

rás · http://ras2.blog.hu 2020.04.24. 10:17:07

@Dupla: Nyilvánvaló a bejegyzésem provokatív szándéka, úgyhogy nem lepnek meg és nem is zavarnak az ellenvélemények. Mint fentebb már egy kommentben írtam: komolyan gondolom, hogy többféle igazság van.
Mindenekelőtt: szerintem nem igaz, hogy Lenin hamis próféta (volt); egyáltalán nem volt próféta. Politikus volt, aki képes volt - ideológiai megalapozottságú , soha fel nem adott - távlati célokat meghatározni, de képes volt mindig az adott konkrét helyzetnek megfelelően cselekedni. Aligha tudjuk itt megvitatni Lenin tevékenységét. De nem véletlenül írtam oda az Állam és forradalom megírásának időpontját: 2-3 hónappal a bolsevik forradalom (ha tetszik: "puccs" ) előtt keletkezett. A konkrét politikai, katonai, gazdasági körülmények ismeretében pedig a terror kérdése is sokkal bonyolultabb annál, mint amit írsz. 1917. augusztus, 1917 október, 1918 március, 1919 április, 1920, 1922, 1923 - történelmi léptékű különbségek a politikai helyzetben, változó politikai reagálásokat kiváltva.

egy nagyi 2020.04.24. 14:15:13

minden politikus álnok, egyébként köszönöm az olyan terrort, ahol emberek milliói halnak éhen. / és a mai világ, s benne mi is Janus-arcúak vagyunk, mert emberek milliárdjai éheznek/

Dupla · https://doppeldupla.home.blog/ 2020.04.24. 14:37:15

@rás: A biblikus rész cinikus-humoros "farok" volt csak a szövegem részén.
Persze, hogy politikus volt Lenin. Humanista szempontból nézve azonban nincsen felmentésre a mészárlásra, emberölésre. Kivétel lehet az önvédelem.
Persze fura, hogy megértő vagy Lenin igazságával szemben, de nem vagy már ilyen megértő OV igazságával szemben. Pedig utóbbi még nem adott ki parancsot emberölésre.

Dupla · https://doppeldupla.home.blog/ 2020.04.24. 14:51:21

részén=végén
felmentés, -re nélkül
Túl gyorsan nyomtam le a küldést :)

rás · http://ras2.blog.hu 2020.04.24. 15:14:56

@Dupla: Sokféle igazság van, de persze mindenki a magáét védi. Így aztán hadd tartsam válaszra méltatlannak a Lenin - OV párhuzamot.
A politikai jellegű emberöléssel - háború, forradalom, fehér és vörös terror, hazaárulás miatti halálos ítélet stb. - kapcsolatos "humanista szempont" viszont valóban fontos és bonyolult kérdés.

rás · http://ras2.blog.hu 2020.04.24. 15:17:21

@egy nagyi: Nem érzed némileg leegyszerűsítő megállapításnak, hogy "minden politikus álnok"? Ez magyarázná meg a világtörténelem alakulását?

egy nagyi 2020.04.24. 15:48:37

@rás: tudom, hogy egyszerűsítettem a kérdést, de egyes jellemeseket felzabál az a körülmény, amely körül veszi. Nagyon izgalmas a világtörténelemmel foglalkozni, de ha az ember belegondol mennyi vért, keserűséget hozott az emberek életébe, és mennyi hülye civakodás volt, van mióta az ember felegyenesedett az állatvilágból, akkor már nem tud lelkesedni a társadalmakat irányító eszmékért. Túl vagyok már a politika romantikus szemléletén.

Dupla · https://doppeldupla.home.blog/ 2020.04.25. 12:52:48

@rás: azt hiszem sokak nevében szólok, amikor azt mondom: nagy érdeklődéssel olvasnánk Tőled egy szöveget politikai jellegű emberölés és a humanista szempontok viszonyáról. Különösen, hogy miért tűnik az egyik terror elfogadhatónak a másik nem.

rás · http://ras2.blog.hu 2020.04.25. 13:01:12

@Dupla: :-) Azt hiszem, nem hagyom magam provokálni. Nem érzek magamban elég erőt egy filozófiai tanulmány megírásához. Lehet persze, hogy pusztán megfutamodok a kihívás elől.
Röviden legfeljebb azt tudom mondani, hogy általánosságban - általános érvénnyel - nem lehet erről értelmesen beszélni, legfeljebb a langyos, érzelgős humanizmus szintjén. Ahol persze én is szörnyű dolognak tartom, elutasítom a "mindennél szentebb emberi élet" kioltását. Konkrét történelmi helyzetekről persze érdemes beszélni, vitázni - a tények alapján.

Dupla · https://doppeldupla.home.blog/ 2020.04.28. 09:31:56

@rás: kicsit félreértetted a leninizmus-kritikámat. Nem a teljesen erőszakmentes humanizmust (pl. Ghandi) állítottam szembe a bolsevik gyakorlattal. Még csak nem is a vita activa és vita contemplativa közötti különbségre utaltam a másodikat előnybe részesítve.
Az itt idézett lenini elv szerint az erőszak alkalmazása átmenti. Lenin azonban nagyon sokáig ragaszkodott ezekhez az "átmeneti" eszközökhöz. Alapvetően félreértette a demokrácia természetét és úgy állította be, mintha az arra szolgálna, hogy az egyik osztály erőszakot alkalmazzon egy másik osztályon (az osztályelmélet tarthatatlansága egy másik téma). Lenin ezzel szembe egypárt-rendszert vezetett be és a káderekből verbuválódott párt nyomta el, alkalmazott erőszakot a társadalom többi csoportjával szemben. A politikai tevékenységekre halálbüntetést vagy kényszermunkát kiszabó passzus a szovjet Btk-ban szintén Lenin ötlete volt. A marxizmus-leninizmus későbbi története során minden olyan mozgalmat, ami önszerveződésre irányult vagy humanista elemeket vitt volna a szocializmusba, a központi marxista-leninista párt erőszakosan megszüntette ('56, '68).

rás · http://ras2.blog.hu 2020.04.28. 18:52:27

@Dupla: Mindenekelőtt szögezzük le: a bolsevizmus (leninizmus) kudarcot vallott, történelmi zsákutcának bizonyult. Nem 1989-90-re, nem is 1968-ban vagy 1956-ban, hanem az 1920-30-as években.

Az általad felvetett kérdésekben nem fogunk egyetérteni, mert alapvető ideológiai, történelemszemléleti kérdésekről (is) van szó, és ezekben eltérő az alapállásunk.
Én - a történelmi, szociológiai változások szükséges figyelembe vételével - alapvetően helytállónak tartom a marxi osztályelméletet, és szükségszerűnek az ebből következő 19-20. századi osztályharcot.
A demokrácia modern fogalma összefonódott a kapitalista (="piacgazdasági") rendszerrel, annak a számára biztosít politikai keretet. Azt pedig a mai társadalmi-politikai tájképet akár csak felületesen szemlélve is láthatjuk, mennyire találó száz év múltán is a dolgozó osztály(ok) tagjainak - tehát a társadalom túlnyomó többségének - politikai közömbösségére vonatkozó megállapítás (noha ennek persze nem csak a nyomorúság az oka).

Az Állam és forradalom a két oroszországi forradalom közti időben, a bolsevik hatalomátvétel előtt született. Lenin egyrészt (Marx nyomán) megfogalmaz egy végcélt: az állam mint bürokratikus elnyomó szervezet - mint egy osztály (bármely osztály) uralmi eszközének - a megszüntetését. Végcélt. Amelyhez viszont szükségképpen egy - másik - osztály uralmán keresztül és ezt követően az osztálykülönbségek, tehát a termelőeszközök tulajdonán vagy az azoktól való megfosztottságon, a termelés társadalmi struktúráján alapuló, alapvető társadalmi különbségek eltűnésén át vezet út. Lenin (és Marx) szerint is történelmileg hosszú út.
Másrészt a brosúrában vázlatosan - és a nemzetközi szociáldemokrácia más képviselőivel vitatkozva - jelzi a proletárdiktatúra egy olyan államának a koncepcióját, amely sokkal inkább hasonlít az 1871-es Párizsi Kommünére, mint arra, ami Oroszországban már 1918-ra kialakult, és amit Lenin lényegében 1923 elejéig képviselt.
Ő ugyanis elsősorban nem filozófus, hanem politikus volt, aki a politikai hatalom megragadását és konkrét körülmények közti megtartását alapfeltételnek tartotta a kívánt alapvető társadalmi változásokhoz.

És akkor most már tényleg csak schlagwortokban a történelmi körülményekről:
- egy véres világháború végén/után vagyunk (Trockijjal szemben Lenin ragaszkodik hozzá, hogy Oroszország bármi áron lépjen ki a háborúból!), amely arra tanított, hogy az emberéletnek nincs ára, és ölni nemcsak szabad, hanem kötelező;
- Oroszország ázsiai öröksége, a tatár uralom + IV. Iván, Nagy Péter stb. miatt ez a kegyetlenség, a kegyetlenség szükségszerűsége történelmileg is, mentálisan is megalapozott;
- 1918-ban polgárháború tör ki (+ 14 ország intervenciója a szovjethatalom ellen), mindkét részről a fentieknek megfelelő brutalitással. (Lásd még Jancsó Miklós: Csillagosok, katonák) Az nézőpont - és világnézet - kérdése, hogy a barikád két oldala közül melyikre vagy melyik mellé állunk, esetleg csak elítélő fejcsóválással nézünk egy történelmi kataklizmát.
- Az alapvető probléma, amivel Lenin tisztában van, hogy (Marx elmélete szerint) a szocializmusnak a történelem és a társadalomfejlődés logikája szerint a legfejlettebb kapitalista ország(ok)ban kell győzedelmeskednie, mégpedig a munkásosztály hatalomra jutásával. Oroszország elmaradott, paraszti ország. Ezért úgy gondolja, hogy az orosz forradalom "jelzőtűz" csak egy világforradalomhoz. 1923-ra dől el végleg, hogy (egyelőre) nem lesz világforradalom.
- Két agyvérzés után 1923 elejétől Lenin gyakorlatilag már nem vesz részt a politikai irányításban, utolsó nagy tette a hadikommunizmus évei után gyökeres fordulatot - súlyos politikai kompromisszumot - jelentő NEP. És tesz még egy kétségbeesett - és eredménytelen - kísérletet Sztálin eltávolítására a pártfőtitkári tisztségből. 1924. januárban meghal.

Az, amit ma bolsevizmusnak, "kommunista diktatúrának" neveznek, az 1989-90-ig terjedő évtizedek, az alapvetően Sztálin műve, aminek - túl egy paranoiás zsarnok személyiségén - szintén megvolt a belső logikája.

látjátok feleim szümtükkel 2020.04.28. 22:01:23

"De amikor a szocializmus felé törekszünk, meg vagyunk győződve arról, hogy ez át fog nőni a kommunizmusba, s ezzel kapcsolatban általában megszűnik majd annak szükségessége, hogy emberekkel szemben erőszakot alkalmazzunk, hogy az egyik embert a másiknak, hogy a lakosság egyik részét a másiknak alárendeljük, mert az emberek meg fogják szokni, hogy a társadalmi együttélés elemi feltételeit erőszak és alárendelés nélkül tiszteletben tartsák."

Lenin és társai ( nem Sztálin ) álmodozók voltak,mert amíg világ a világ, ez soha nem fog bekövetkezni. Bilológiai okoknál fogva. A politika soha nem fogja felül írni a biológiai törvényeket. Márpedig a másik legyőzése akrámilyen okból, biológiailag kódolva van az emberbe.
Az erőszak biológiai szükségszerűség. A formájáról lehet vitatkozni, de a szükségszerűségéről nem.
Figyeljétek csak!

A napnak hanyatlik tűndöklő hintaja,
Nyitva várja a szép enyészet ajtaja.
Haldokló súgári halavánnyá lésznek,
Pirúlt horizonunk alatt elenyésznek.
Az aranyos felhők tetején lefestve
Mosolyog a híves szárnyon járó estve;
Melynek új balzsammal bíztató harmatja
Cseppecskéit a nyílt rózsákba hullatja.
A madarkák meghűlt fészkeknek szélein
Szunnyadnak búcsúzó nótájok rendjein.
A kis filemile míg magát kisírta,
Szomorún hangicsált fészkén a pacsirta.
A vadak, farkasok űlnek szenderedve,
Barlangjában belől bömböl a mord medve. -
Ah, ti csendes szellők fúvallati, jertek,
Jertek füleimbe, ti édes koncertek;
Mártsátok örömbe szomorú lelkemet;
A ti nyájasságtok minden bút eltemet.
Lengjetek, óh kellő zefirek, lengjetek,
Lankadt kebelembe életet öntsetek!
Mit érzek? ...míg szólok, egy kis nyájas szellet
Rám gyengén mennyei illatot lehellett.
Suhogó szárnyával a fák árnyékinál
Egy fűszerszámozott theátromot csinál,
Melybe a gráciák örömmel repűlnek,
A gyönyörűségnek lágy karjain űlnek;
Hol a csendes berek barna rajzolatja
Magát a hold rezgő fényénél ingatja.
Egyszóval, e vídám melancholiának
Kies szállásai örömre nyílának.
Késsél még, setét éj, komor óráiddal,
Ne fedd bé kedvemet hideg szárnyaiddal:
Úgyis e világba semmi részem nincsen,
Mely bágyadt lelkemre megnyugovást hintsen;
Mikor a világnak lármáját sokallom,
Kevélynek, fösvénynek csörtetését hallom,
Mikor az emberek körűltem zsibongnak,
S kényektől részegen egymásra tolongnak.
Bódult emberi nem, hát szabad létedre
Mért vertél zárbékót tulajdon kezedre?
Tiéd volt ez a főld, tiéd volt egészen,
Melyből most a kevély s fösvény dézmát vészen.
Mért szabtál hát határt önfiaid között;
Ládd-é már egymástól mind megkülönözött.
Az enyim, a tied mennyi lármát szűle,
Miolta a miénk nevezet elűle.
Hajdan a termő főld, míg birtokká nem vált,
Per és lárma nélkűl annyi embert táplált,
S többet: mert még akkor a had és veszettség
Mérgétől nem veszett annyi sok nemzetség.
Nem volt még koldúsa akkor a törvénynek,
Nem született senki gazdagnak, szegénynek.
Az igazságtévő határkő és halom,
A másét bántani nem hagyó tilalom
Nem adott még okot annyi sok lármára,
Mert az elégség volt mindennek határa.
Nem állott volt még ki a kevély uraság,
Hogy törvényt hallgasson tőle a szolgaság;
S rozskenyérhéjból is karácsonyja legyen,
Hogy az úr tortátát s pástétomot egyen.
Nem bírt még a király húsz, harminc milliót,
Nem csikart ki tőlük dézmát és porciót,
Melyből boldogokká tudja őket tenni,
Azaz tonkin fészket legyen miből venni.
Nem bújt el a fösvény több embertársától,
Hogy ment legyen pénze a haramiától,
Akit tán tolvajjá a tolvaj világ tett,
Mert gonosz erkőlccsel senki sem született.
Nem is csuda, mert már a rétek árkolva,
És a mezők körűl vagynak barázdolva;
Az erdők tilalmas korlát közt állanak,
Hogy bennek az urak vadjai lakjanak;
A vizek a szegény emberekre nézve
Tőlök munkált fákkal el vagynak pécézve.
Te vagy még egyedűl, óh arany holdvilág,
Melyet árendába nem ád még a világ.
Te vagy még, éltető levegő! amelyen
Indzsenéri duktus nem járt semmi helyen.
Téged még, óh legszebb hangú szimfónia,
Ingyen is hallgathat minden emberfia:
S titeket, óh édes erdei hangzások,
Hallhatnak a szegény pásztorok s munkások:
Mikor a mesterség gyáva hangjainál
A kényes nagyvilág fárasztó bált csinál.
Óh, áldott természet! óh csak te vagy nékem
Az a tetőled nyert birtokom s vidékem,
Melynek én örökös főldesura lettem,
Mihelyt teáltalad embernek születtem.

Ezt a verset majd száz évvel korábban írták, mint a vitatott Lenini ideológia létrejött volna.

Rás több kérdésben egyetértek veled. Főként abban, hogy egyetlen politikus tevékenységét sem szabad kiemelni a történelmi környezetéből. Még akkor sem, ha most ez a divat. De a mondás szerint egy a valóság, ezer a ruhája. Ez a politikára különösen igaz.

rás · http://ras2.blog.hu 2020.04.28. 22:15:47

@látjátok feleim szümtükkel: Nagy örömöt szereztél a Csokonai-verssel. Igazából csak erre a két sorra emlékeztem belőle, talán nem véletlenül: Az enyim, a tied mennyi lármát szűle,/
Miolta a miénk nevezet elűle. (És a címét ki kellett gugliznom.)
Azt gondolom, hogy ideálok, álmok, utópiák nélkül nem érdemes élni. Ha azt hinném, hogy ez így marad, már feladtam volna.

látjátok feleim szümtükkel 2020.04.29. 21:52:22

Nem értek egyet a konklúzióddal, és Csokonai sem értett vele egyet. Mert azt mondja, hogy

Óh, áldott természet! óh csak te vagy nékem
Az a tetőled nyert birtokom s vidékem,
Melynek én örökös főldesura lettem,
Mihelyt teáltalad embernek születtem.

Röviden: a FÖLD minden emberé. Csak egyesek álmaik, ideljaik, uópiáik eléréséért erőszakot alkalmaznak más embereken a megszerzése, kisajátítása érdekében.

Persze törekedni kell a leghető legjobb együttélés elérésére, de ez a cél már Káinnal elbukott.
Lenin is látta, és tudta, hogy a céljaik eléréséhez erőszakot fognak alkalmazni, csak azt nem tudta meddig é milyen formában fog ez bekövetkezni.
Az erőszanak meg sok formája van, a lelki terrortól kezdve a fizikai bántalmazásig. Vagy az ellenzéknek a nemzetből vaó kitagadásáig, és az ellenzéki politikusnők lekurvázásáig.

Visszatérve Leninre, szerintem nagy elme volt, de a történelmi körülmények neki is behatárolták a lehetőségeit. mint ahogy a mostaniak is behatárolják Orbán, és társai lehetőségeit.

rás · http://ras2.blog.hu 2020.04.30. 13:29:39

@látjátok feleim szümtükkel: Másnak válaszolva már kikértem magamnak a Lenin - Orbán párhuzamot. Mint Bálint György mondta: "Legyetek igazságosak, ne mérjetek egyenlő mércével!"

Dupla · https://doppeldupla.home.blog/ 2020.05.01. 10:15:53

@rás: ha a bolsevizmus már a 20-30-as években zsákutcának bizonyult, akkor annak vezéralakjáról cizelláltabban lehetne (kellene) megemlékezni, mint egy-két idézettel arról, hogy majd kidobjuk a demokráciát a történelem szemétdombjára. A marxi osztályelmélet én tudományos szempontból nem tartom tarthatónak, mivel szerintem a társadalom tagolódása mára 19. és 20. században is bonyolultabb, minthogy csak elnyomókra és elnyomottakra lehessen osztani. Marx zsenialitását a kapitalista rendszer máig érvényes leírásban látom és szövegei mai napig aktuálisak, olvasásra érdemesek.
@látjátok feleim szümtükkel: "egyetlen politikus tevékenységét sem szabad kiemelni a történelmi környezetéből. Még akkor sem, ha most ez a divat." Én a humanizmus nevében kritizáltam a bolsevik gyakorlatot, nem kurrens divatirányzatok alapján. A halálbüntetés és ehhez kapcsolódóan a megtorlásra, megfélemlítésre épülő tömeggyilkosságok elutasításának gondolata már Lenin megjelenése előtt több száz évvel létezett.
Azt is kötve hinném, hogy az erőszak biológia szükségszerűség lenne. Az igaz, hogy ember ragadozó, mindenevő, de ebből még nem következik, hogy szükségszerűen erőszaktevő is. Csokonai erősen Rousseau által ihletett verse persze érdekes, de nem tekintem társadalomtörténeti értekezésnek.

látjátok feleim szümtükkel 2020.05.01. 16:46:46

@Dupla:

Nem társadalomtörténeti értekeztem, csak arra akartam felhívni a figyelmet, hogy nem Leninék találták ki azt ideológiájuk lényegét.
Ezért nem is hasonlítottam és hasonlítom Lenint Orbánhoz, csak azt állítom, hogy egyiket sem lehet megítélni az adott történelmi környezete nélkül. Orbán is kényszerpályán mozog, csak az ő, és elvtársai, akarom mondani nertársai pályáját más körülmények határozzák meg, mint Leninét, és elvtársiét. Ezért mások az elnyomás eszközei is.
Pl. olyanok, hogy aki nem a nert imádja, az nem is része a magyar nemzetnek. Azért annak adóját is elteszi a magyar kormány.
süti beállítások módosítása