Második napja vitatkozom egy kedves barátommal, és kicsi az esélye, hogy egyetértésre jussunk. Csalódott az ellenzékben, amiért ennek a szövetkezésnek része az a Jobbik, amely megszavazta tegnap a Fidesz által homofóbbá tett ún. "pedofil-törvényt". Fel van háborodva az elvtelenségen, nagyon egyetért az érzékeny primadonna-lelkületű Ceglédi Zoltán hörgésével, és bejelenti, hogy ezek után aligha fog jövőre az ellenzékre szavazni, hiszen minek cserélnénk egy szaros gatyát egy másik szaros gatyára. 

Tisztázzuk: nem barátot vagy szeretőt megyek majd választani. Egy olyan politikai erőre akarok voksolni, amelytől egyetlen dolgot remélek, tudniillik, hogy elzavarják (netán börtönbe, kényszermunkatáborba, vérpadra stb. küldik) Orbán Viktort. De számos baloldali, liberális meg "balliberális" ismerősöm, facebookos félismerősöm képtelen megérteni a hatpárti ellenzéki összefogás jelentését. Hat különböző világnézetű, eszmerendszerű, erkölcsi értékrendű - eltérő módon vonzó vagy taszító - szervezetről van szó, amelyektől csak az várható, hogy jó esetben beteljesítik azt, amiért szavazni fogok rájuk. Olyan pártokról, politikusokról van szó, amelyek és akik megértették, hogy erre egyedül - vagy csak "természetes" szövetségeseikre támaszkodva - képtelenek, ezért alkalmi politikai szövetséget kötöttek. Ettől még nem szeretik jobban egymást és egymás politikai, ideológiai elveit, világnézetét, de ezt most háttérbe szorítják az egyetlen közös cél érdekében. Konkrétabban: a Jobbik szállítja ehhez a szövetséghez a magyar társadalom egyáltalán nem jelentéktelen tömegű, zsigerileg vagy tudatosan fasisztoid, rasszista, antiszemita, homofób szavazópolgárát. Tetszik, nem tetszik, nélkülük nem lehet legyőzni Orbánt. (Ahogy a politikai kalandor Gyurcsány nélkül sem.) De ha legyőzik, az nem azt fogja jelenteni, hogy ők győzték le, hogy ők, a homofóbok, a rasszisták győztek. Ehhez viszont az kell, hogy a Jobbik megmaradjon annak, amit a támogatói látnak benne, várnak tőle. (Ahogy az LMP-nek is addig marad meg a néhány tucat szavazója, amíg hihető, hogy ők egy zöld párt.) Az előző mondatok ráadásul mélységesen egyoldalúak és igazságtalanok a Jobbikkal és a jelenleg a fővárostól a falvakig legnépszerűbb (lásd a Medián legutóbbi közvélemény-kutatását) ellenzéki miniszterelnökjelölt-jelölttel szemben. Ugyanis jelenleg nem az úgy nevezett baloldali (parlamenti) pártok, hanem a Jobbik és Jakab Péter az, aki a leginkább képes megszólítani a rendszerváltás veszteseit. Igen, demagóg módon. De Kovács Józsi vagy Kanalas Norbi őt meghallja, Tóth Bertalant (fel tudod idézni az arcát?) meg nem. Ez van.

Az ellenzéki összefogás - szövetség, koalíció - célja, feladata, hogy megverje Orbánt, és a győzelmet követő lehetséges demokratikus fordulat keretében a többi között olyan választási törvényt hozzon, amely lehetővé teszi, hogy megszabaduljanak egymástól, hogy tisztességes feltételekkel mérkőzhessenek meg egymással. (Is.) Most minden egyéb érdektelen.