"Semmit se kérdeztem, nem néztem a szemébe, s nem kutattam a titkai után. De más okból sem. A nagy leszámolásokat én sohase szerettem, sem a végleges nyilatkozatokat.
– Ha akarod, még őszintébb leszek – mondta nekem egyszer egy hevesvérű társam a tanfolyamon. S én már akkor is ezt feleltem neki: – Szükségtelen. Olyan nagyon őszinték mi ne legyünk egymáshoz. – És ma is ezt vallom. Mert mi a vége? Minthogy egyik se tud a másik igazával mit csinálni, ki-ki a magáét hangoztatja tovább, s így haladnak párhuzamosan a semmi felé.
S ez még a kisebbik baj. Mert közben hamar el is hangzik a szó… S vannak szavak, amelyek végzetesek, tudjuk, s amellett még csak nem is igazak. Vagy nem egészen. Mert mihelyt kiszalad a száján, hogy nem szeret, vagy ilyesmi, hogy nem tud velem élni – minden eldőlt, mert visszavonhatja-e másnap? Vagyis formákon múlik az élet."
2021.07.29. 16:56
8 komment
Címkék: irodalom Füst Milán
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://ras2.blog.hu/api/trackback/id/tr916642642
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
beszélő név 2021.07.30. 11:13:25
Csak úgy idézted, vagy olvasni kezdted? Nekem az egyik nagy kedvencem egyébként. Regény, de mintha enciklopédiája is lenne a kötődés rengeteg apró, alig szétszálazható változatának, melyek egy férfi és egy nő kapcsolatában megjelenhetnek.
rás · http://ras2.blog.hu 2021.07.30. 11:17:01
@beszélő név: Most kezdtem olvasni. Nekem Füst Milán eddig - leszámítva két színházi előadást - kimaradt. Most a filmváltozat körüli felhajtás adta az apropót.
beszélő név 2021.07.30. 11:46:34
Akkor ajánlanék még három kisregényt, amiket vétek kihagyni: Ádvent, Amine emlékezete és az Őszi vadászat. Zseniálisak!
egy nagyi 2021.07.30. 15:40:32
Még pont ezt a leghíresebb regényét nem olvastam Füst Milánnak,színházi adaptációját láttam, csücsül egyelőre a könyv a polcon. Olvastam tőle A Parnasszus felé, című regényt, mely egy orgonaművésznek készülő fiatalember kalandos, megpróbáltatásokkal teli küzdelme. Az író esztétikai fejtegetései a művészetről szinte rabul ejtettek. Az Ádvent című könyv, melyben még a másik két kisregény is megvan szintén elbarikádozva landolt a polcon, a Napló I-II kötettel együtt. Sajnos nem tudok lépést tartani a házi könyvtárunkban lévő könyvek olvasásával, mert fizikailag elzsibbad a kezem,a lábam
muszáj fizikailag is tevékenykednem.Olvasni a legjobb módszer
minden problémára.
muszáj fizikailag is tevékenykednem.Olvasni a legjobb módszer
minden problémára.
egy nagyi 2021.08.01. 22:10:35
@beszélő név: amilyen szertelen, kalandozós, ábrándozós és feledékeny vagyok, elfelejtettem, hogy már ezeket a kisregényeket olvastam, most újból elolvastam az Őszi vadászatot, s már az elején tudtam, hogy már olvastam, viszont jólesett az újrázás. Jó ízlésed van!
egy nagyi 2021.10.26. 14:03:11
@egy nagyi: @beszélő név: annyi mindent olvasok, s elég nagy gyakorisággal, hogy vannak művek, amelyek elhomályosulnak bennem. Itt is azt mondtam, hogy nem olvastam A feleségem történetét, ami nem igaz, mert hogy igen, s tök elfelejtettem a történetet, a színdarab is elhomályosult. Fogtam a könyvet és újra elolvastam, a filmet még nem láttam. A gyerekemmel egyszer beszélgettünk az autizmusról, s ő egyik jellemzőnek azt mondta, hogy az autisták az olvasmányaik tartalmára általában nem emlékeznek, s most kicsit megijedtem. Viszont szívesen feledkeztem bele újból a könyv olvasásába. Véleményem az, hogy a féltékenység olyan, mint az őrület, felzabálja a személyiséget. Néha néha úgy tűnt , hogy a hős kapitányt mintha Freud díványáról szalasztotta volna az író, és néha néha, mintha viaskodna az egzisztencializmus szemléletével.
Az idős kapitány hozzám közelebb áll.
Az idős kapitány hozzám közelebb áll.
egy nagyi 2021.10.26. 14:14:58
@rás: a fenti kommentet neked is szántam, csak elnéztem, és már nem tudom korrigálni. bocs.
Utolsó kommentek