"Egy-két nemzedékkel ezelőtt még az ifjúsági életszakaszt a későbbi éveket meghatározó, többnyire lezárult életesemények (párválasztás, családalapítás, tanulmányok, foglalkozás) periódusának tekinthettük. A fiatalok körében végzett más kutatások következtetéseihez hasonlóan, a Magyar Ifjúság 2012 eredményei is arról tudósítanak, hogy mindez egyre kevésbé jellemzi napjaink fiatalságát. Ennek nem könnyű a magyarázata, de a kutatási eredmények alapján biztosan állíthatjuk, hogy a bizonytalanság az egyik legmeghatározóbb tényező. Az új nemzedék legfontosabb életszakaszát egy olyan világban éli, ahol a társadalom alrendszereiben strukturálisan kódolt a bizonytalanság, ahol az elhomályosult tradíciók helyett csupán ködös és távoli igazodási pontok léteznek. Ebben a változékony világban a fiatalok nehezebben köteleződnek el, kevésbé kötnek házasságot, kevésbé vállalnak gyermekeket, bizonytalanok a továbbtanulással, a munkával, a „menni vagy maradni” kérdésével kapcsolatban, bizonytalanok értékválasztásukban és kevésbé biztosak a jövőjükben." (kutatópont.hu)

A Nézőpont Intézethez tartozó Kutatópont által végzett felmérés 48 oldalas összefoglalója

A Mandiner Kevesebb politika, kevesebb Fidesz és totális bizalmatlanság c. összefoglalója

Szerző: rás  2013.09.19. 20:36 Szólj hozzá!

Címkék: társadalom ifjúság

Itt írhatod alá a homofób hittankönyv visszavonását követelő petíciót. Én aláírtam.

Szerző: rás  2013.09.14. 17:57 11 komment

Az állampolgárrá nevelés útján

Szerző: rás  2013.09.13. 12:29 Szólj hozzá!

Címkék: jog átlátszó.hu

Az úgy volt, hogy tegnap föltettem a blogra egy Doderer-idézetet, amely olvasás közben nagyon megfogott, aztán – mikor már kinn volt – nyomban ráébredtem, hogy mennyire nem értek egyet vele. De otthagyom. Hiszen nyilvánvalóan van valami mélyebb oka annak, ha megfogott.

"Az élet szüntelenül feltételezi a szakítást mindennel, ami volt…  jelen csak így van. Minden valódi elhatározás, minden döntés megsemmisíti a múltat…”

Az egy dolog, hogy maga a regény (még javában benne vagyok) szerintem cáfolja ezt a tételt. Ennél fontosabb, hogy én pontosan az ellenkezőjét gondolom: tudniilik, hogy a múlt megsemmisíthetetlen, benne van a jelenünkben – és így a jövőnkben is. Bennünk van. Egy dolog, egy ember bizonyos szempontból azonos önmaga történetével. Ezzel a múlttal – a múltunkkal, a múltammal, a múltaddal – sok mindent lehet tenni: lehet rá büszkének lenni, és lehet megbánni; vállalni vagy letagadni; tanulni belőle, vagy elfeledni… Egy dolog lehetetlen: meg nem történtté tenni, megsemmisíteni. Illetve csak úgy lehet, ha magamat is megsemmisítem. Illetve... mégse lehetetlen: magánéletből és politikából egyaránt tudok rá példát…

Egy személyiség önmegsemmisítése (vigyázat! nem fizikai öngyilkosságról beszélek) valóban szakítás mindennel, ami volt, de akkor kicsit módosítani kell az idézetet: „így csak jelen van”. Élet nincs.

És a múltat akkor se lehet eltörölni.

Szerző: rás  2013.09.12. 22:30 7 komment

"Az élet szüntelenül feltételezi a szakítást mindennel, ami volt. Ez a törésvonal szilánkosan szeli át az időt, s jelen csak így van. Minden valódi elhatározás, minden döntés megsemmisíti a múltat, soha semmi nagy dolog nem történt volna különben..." (H. v. Doderer: A Strudlhof-lépcső)

Szerző: rás  2013.09.11. 23:03 Szólj hozzá!

Címkék: irodalom filozófia Doderer

"St. Valentinban, a közeli Felső-Ausztriában, élt akkoriban Zihal segédhivatali főigazgatónak egy nőrokona, aki nemcsak a formai-genealógiai értelemben volt vele rokonságban, hanem a fogalom köznapi és hivatalos tartalmát messze meghaladó módon: egy vegyész a sók ilyen kapcsolatát nevezte volna alkalmasint "zihaloidák"-nak, egy botanikus pedig az ilyen növényeket "zihaloideák"-nak. Ám ez a hölgy sosem volt hivatalnok. Látjuk ez alkalomból, hogy az ilyesféle jelentős affinitások köre sokkal tágabb sugarú, mint a közvetlen hivatali fényközéppont tere. És teljességgel eltekintve attól a más síkon helyezkedő tényszerűségtől, hogy senki halandó fia-lányának nem lehet hivatalokkal szemben transzcendencia a sajátja, hanem kivétel nélkül mindenki megmérettetik (elsősorban is a közölt adatok tökéletlenségén avagy nem kielégítő pontosságán), ettől teljesen eltekintve tehát, az így megvilágított voltaképpeni hivatali körnek bizonyos udvara is van, holdudvar avagy dicsfény, melyben, ha fakóbb fénytől övezve is, a népesség egyéb, nem hivatali maradékának egyedei táncoló porszemnek tűnnek. Ennek a dicsfénynek is van aztán egy legbelsőbb, legközéppontibb, egy középső és egy külső gyűrűje is van [sic!]. és abban az elsőben lelhetők fel a zihaloidák a legnagyobb sűrűségben. Elsősorban persze a házmesterek, mint bizonyos fokig a magánéletbe előretolt rendőri szervek, azután pedig - levélhordók, kalauzok, gázdíjbeszedők mellett - sok egyéb faj is akad, s ezek, eltérően az utóbb aposztrofált funkcionáriusoktól, a leggondosabb vizsgálattal is hivatalon kívüli magánszemélyekként azonosíthatók: igaz, hogy csak mint a központi, az egyedül valóságos, a nem visszhangszerű élet utózöngéi, epifóniái, s így olybá tűnnek, mintha fiziognómiájukat még mindegyre ez formázta volna, s ekképp akárha benső arcukat egészen e központi nap felé fordítva élnének. Csak ezzel magyarázható meg e zihaloid jelenségek általánosan magas hivatalon kívüli gyakorisága. Effélét testesített meg a segédhivatali főigazgató kuzinja is, ott St. Valentinban Ötvenes éveiben járó özvegyasszony volt, házzal, kerttel, földdel. Néhai ura hosszú időn át volt Bécs tizenhetedik kerületében gázdíjbeszedő." (Heimito von Doderer: A Strudlhof-lépcső. II. kötet, 38-39. o., fordította: Tandori Dezső)

***

Hogy mi van??? - kérdezhetné az olvasó, például én.

Szerző: rás  2013.09.07. 20:46 Szólj hozzá!

Címkék: irodalom Doderer

Az erkölcsi fogyatékos szilvásváradi polgármester esete: Seres László írása

Szerző: rás  2013.09.06. 17:15 Szólj hozzá!

Eredetileg arról akartam írni, hogy egy illusztris fideszes lényegében hazugnak minősítette Orbán Viktort és Lázár Jánost (et al.), akik ismételten és kitartóan "offshore-lovagnak" nevezték a vállalkozását Cipruson bejegyző Simor András (most már csak volt) MNB-elnököt. Koszorús László, a parlament gazdasági bizottságának fideszes alelnöke ugyanis közölte, hogy nem tekinthető offshore-nak az a cég, amelyik feltárja valós tulajdonosait. (Az ügyről bővebben: itt) Az offshore per definitionem a hazai magasabb adók elkerülése érdekében ún. adóparadicsomokban - egyébként a magyar törvények szerint is legálisan! - bejegyzett vállalkozásokat jelöl. Nos, kiderült, hogy a letelepedési államkötvényeket a Rogán Antal vezette Gazdasági Bizottság megbízásából a Kajmán-szigeteken, Cipruson, Liechtensteinben - nemegyszer közvetlenül a megbízás előtt - bejegyzett cégek értékesítik. (Pénzért árulni letelepedést - és ezzel EU-s mozgásszabadságot - amúgy nemzetközileg elfogadott, Kanadától Bulgáriáig működő gyakorlat, más kérdés, hogy pl. Bulgária kétszer annyit kér érte, mint Magyarország.) Szóval erre mondta Koszorús, hogy ez nem is offshore. Én meg erre ugrottam, hogy akkor majd jól megint leleplezem, hogy ezek hazudnak, lopnak, csalnak...

Szerző: rás  2013.09.05. 13:00 11 komment

Címkék: blog politika offshore

“Erkölcstan V. osztály (Bánhegyi Ferenc – Olajosné Kádár Ilona)
A bevezetőben idézik Józsa Judit keramikusnő szövegét (miért is az övét? kicsoda ő?) az erényekről. Definíciót is ad: “Az erény a minden emberben fellelhető pozitív erő, amit azonban folyamatosan ápolni kell.” A szöveg tételes felsorolás, hogy a keramikusnő szerint mik is az erények. Azzal kezdődik, „nekünk, magyaroknak is követnünk kellene a legfőbb erényeket, hogy nemzetünk erős legyen”. Agyrém number 1. De tovább is van. Az erények között felsorolja a hazaszeretetet és a vallásosságot (!) is. Ezt írja: „A magyar nép eredetileg istentudó, istenfélő nép volt”. E heti kérdésünk: melyik nem? És mi az, hogy eredetileg? De a büszkeséget is az erények közé sorolja a szöveg, amely emlékeim szerint nem annyira a bibliai értelemben vett erények közé értendő, sőt, ha elfajul, főbűn lesz belőle. Meg a hősiességet is ide hozza (e mondatban rögtön eljut az önfeláldozásig), és az „erősség”- et is, amiért minimum be kéne iratkoznia másodikos nyelvtan órára. Utolsó mondat: „a bátor ember legnagyobb tette a vértanúság”. És még csak a 4. oldalon járunk.”

Forrás: én Unatkozó matematikusnál olvastam, de eredetileg a Facebookra tette fel valaki. 

Szerző: rás  2013.09.04. 22:23 2 komment

Címkék: oktatásügy

Lator László: Korok határán

Korok határán szétvert, megtiport
roncsok, koloncok, testek szerteszét.
Akárhová nézel, kiütközik
a bomlás, sötét zúgokban szemét.

Kisebb-nagyobb csalók, szélhámosok,
szóval, elvvel, hittel kereskedők.
Ez a vásáros népség ugyanaz,
mint húsz vagy kétszáz évvel ezelőtt.

Szerző: rás  2013.09.02. 11:55 Szólj hozzá!

Címkék: vers Lator László

süti beállítások módosítása